Zene

Egy kis könnyű indiai zene hallgatáshoz.

...

Megnyíltak szellemi szemeid, többet látsz mint mások, de vigyázz ezt csak Te látod. Ne akard megmagyarázni másoknak, ne erőltess semmit és légy óvatos. Vigyázz a saját képességeidre, mert nagyon könnyen elvesztheted őket, ha nem megfelelően használod. Örvendj hogy betekintésed van egy világba, hogy a megértés benned egy sokkal magasabb, átfogóbb szinten működik. Örvendj, hogy a dolgokat nem látod értelem nélkülinek.

Könyvajánló 7.

Németi Vas Katalin, Németi Zoltán: Zarándokút Bábelba
(versek 2009)

Könnycsepp

Lelkemből indul

Fölkúszik bennem

csatornáim nyitogatja

S kibuggyan...

Igazgyöngy

Végig gördül arcomon,

Szám sarkában megpihen...

Tovább gurul

Államon hintázik kicsit

Mielőtt aláhull...

Sós, mint a tengerek cseppje

Megkeseríti szám ízét,

De felszabadítja a gyomoktól

Lelkem kitaposott ösvényét

S vele távozik belőlem a rossz

Nem

Nem vagyok gonosz

Csak néha konok

Arcomon sors pecsétjét viselő bélyeg...

Szememben régmúlt rettegése

Hangomban bújkál

A jövő összes keresztje

S már látom

Könnytükör szivárvány színében

Hogyan alakul

semmiből...

Minden...

Konklúzió 14.

Kibicnek semmi sem drága.

,

- Annyira hihetetlen, hogy nem jössz hozzám többet.
- Már hogyne jönnék, hiszen most is itt vagyok veled. Itt vagyok az emlékeidben. Amint rájuk gondolsz, felidézel. Itt vagyok és nézlek. Te nem látsz, de érzel.

24-e délelőtt

Leírom, mert különben értelmét veszti az egész.

24-e délelőtt már csak a zombik járnak vásárolni karácsonyi ajándékokat. Nagyon sokan vannak az utcán, szinte ellepik azt. Ha zombi felderítő útra készülsz, ehhez legjobb időpont választás a 24-e délelőtt. Biztos lehetsz abban, hogy akivel ilyenkor összefutsz az zombi, még ha eddig azt jól titkolta, akkor is. Ha kicsit továbbb vezetjük ezt a gondolatmenetet, rögtön rá is jöhetünk, hogy mi is közéjük tartozunk. Én csak magamat üldözöm, de nagyon kitartóan. Remélem egyszer utolérem, és jól elkapom. Nincs  veszélyesebb állat, mint a bevásárló háziasszony.

Kukucs

Most csak bekukkantottam. Igen, megvagyok, nem vesztem el.

Holnapután

Fura belegondolni, hogy holnapután ilyenkor már a repülőn csücsülök India felé tartva. Próbálom összeszedni a még elvégzendő teendőimet, írom a listát, teszem, utalok, telefonálok, emailt küldök, megyek, vásárolok, ide ezt, oda azt, aztán kipipálom. Kész.

Nagyon hamar elérkezett az indulás ideje, hihetetlen milyen gyorsan telik az IDŐ.

Kérek egy olyan órát, aminek csak egy mutatója és két értéke van: téli gumi csere és nyári gumi csere. Nekem úgy tűnik, ennek a tevékenységnek az újabb érkezése jelzi számomra az idő múlását.

Müzli

- De nincs kiskanál. Hogy eszed meg a müzlit?
- Nem gond. Megoldjuk azt is, mint minden mást.

Megette. Kiskanál nélkül.

Régen 3.

Ez a videó még ugyanazon a napon készült, amikor kirándultam a "tourist guide"-al. Az országúton haladva, egy hatalmas birkacsordát kerültünk el épp.

Régen 2.

Egyik nap Indiában nagy dologra vállalkoztam. Egyedül mentem ki az ashramból a városba nézelődni. A többieknek nem volt kedve akkor velem jönni, én meg fogtam magam és elmentem. Volt a közelben még pár dolog, amit meg szerettem volna nézni. Hát azért egyedül sétálgatni ott, kissé más dolog, mint amikor többekkel van az ember. Ekkor mentem fel a hegyre ahhoz a fához, ahová egykor Sai Baba járt meditálni. A fa híres lett róla, és szinte mindig ül valaki alatta.

Amikor én jártam ott, ezt láttam:

Az úton még továbbhaladva egy múzeum van, aminek sajnos csak az udvarát tudtam körbejárni, megcsodálni, mert az épület előtte zárt be nem sokkal, mint ahogy odaértem. Itt szólított le egy indiai férfi. Be voltam parázva rendesen már a felbukkanásától is. Sűrű, sötét, zöld erdőben jártam, ahol egy lélek sem volt a közelben, és egyszercsak előkerült valahonnan egy középkorú indiai férfi és egyenesen felém tartott. Mindenféle horrorisztikus jelenetek futottak le az agyamban, hogy jaj velem most mi fog történni vajon. Odajött hozzám és felajánlotta, hogy elvisz rikhsa-val és megmutatja nekem Puttaparthi látnivalóit a környéken. Érdekelt a dolog, így megalkudtunk az összegben és elindultam vele kirándulni. Újfent megállapítottam magamról, hogy nagyon merész csaj vagyok. (Azért kicsit sem voltam ám betojva, mert azzal teljesen tisztában voltam, hogy bármit megtehetne velem, és akár nyomtalanul is eltünhetnék. De mit keresek Sai Babánál, ha ilyen jár a fejemben?) Nagyon sok szép helyre elvitt,  ha intettem, hogy fotózni szeretnék megállt. Mindig mindent megmutatott, elmagyarázott, olyan volt mint egy igazi tourist guide. Szerintem ő is élvezte ezt a kis közös kirándulásunkat. Szép, fehér nőt fuvarozni nem mindenapi dolog lehet nekik. Be is mutatom, mert természetesen őt is lefotóztam.

Mobilos blog

Be kellene állítanom a mobilos blogírást.

Sokszor előfordul, hogy jártamban keltemben ott a szöveg a fejemben, észrevétlenül is fogalmazok magamban. Aztán mire este géphez kerülök, minden eltereli a figyelmem, és arra sem emlékszem már mi történt aznap.

Ez meg milyen aktuális, friss, ropogós, blogolós élőközvetítés lenne.

Arra azért emlékszem a mai napból, hogy ismét a vasútállomásra kellett mennem. A vonat természetesen előreláthatólag 10-15 percet késett.

Őszi cucc

Mivel most amolyan átmeneti időszakot élünk, se nem hideg, se nem meleg az idő, mindig gond az éppen megfelelő öltözék kiválasztása. Jó, tudom erre való az átmeneti kabát, de az is lehet rövid, hosszú, lehet vastag, vékony, lehet bő, passzos, lehet élénk, pasztell, lehet egyszínű vagy mintás. Máris mennyiféle variációs lehetőség. Mert az a bizonyos átmeneti kabát mint legfelső ruházat, ilyenkor igen hangsúlyos szerephez jut. Az egyik azért nem jó a napi öltözethez, mert pl. kilóg belőle a hosszú pulcsi. Hosszú pulcsihoz hosszú kabát kell, és mégis hiába van hosszú kabát, ha az színében vagy stílusában nem passzol a hosszú pulcsihoz. És akkor a többi hozzávaló kellékről még szót sem ejtettünk. De nem is akarok. Csak azt akarom elmondani, hogy ma olyan szép idő volt. Leültem egy padra és csak élveztem a bársonyos napsugarakat. A nőket szoktam ilyenkor figyelni, ki hogyan variálja az öltözékét. Csizma vagy kiscipellő, sportcipő, szoknya, nadrág, kiskabát, nagykabát, kendő, sál, dzseki, pufi mellény, pelerin, gyöngyös, fényes, szöszös, puha, durva, csíkos, virágos, pöttyös, kockás, pepita.....fekete-fehér.....igen-nem.....

Konklúzió 13.

Amikor megyek valakiért az állomásra, biztosra vehető, hogy a vonat előreláthatólag 10-15 percet késik.

Kávé - Tea

Legutóbbi elmélkedésem témája az volt, hogy egy csésze forró kávét igyak-e, vagy egy nagy bögre gyümölcsteát. Mindezen tükörtojás evés közben merengtem, úgy fél kettő magasságában, a nem tudom mineknevezzem étkezésem közepette. Leginkább az volt az oka ennek a tépelődésnek, hogy mivel koronázzam meg e különleges hétköznapi alkalmat. Aztán mire megettem a tojásokat, gyorsan serényen már tudtam is a választ. A levezetés eredménye az lett, hogy iszom kávét is meg teát is. Mert a kávé az kávé, a tea meg tea és egyik sem helyettesíti a másikat. Úgyhogy most egyik oldalamon egy csésze kávé van, a másik oldalamon egy bögre forró gyümölcstea, és hol az egyikbe kortyolok, hol a másikba.

Kedves Nők!

Mielőtt legközelebb belemerülnétek a mélységes önsajnálatba, amikor valami nem az elképzeléseitek szerint alakul, jusson eszetekbe a következő történet.

A főszereplő egy fiatal anyuka, aki az első babájával több éves küzdelem után, - és az összes lehetséges mesterséges megtermékenyítési módszer kipróbálása, majd feladása után - spontán esett teherbe. Nyilván ebben sincsenek véletlenek, a baba akkor jött, amikor jönnie kellett, és minden külső beavatkozás nélkül. Akkor, amikor már mindent feladtak és az örökbefogadáson gondolkoztak. Egészséges kisfiuk született, akit nagy örömmel nevelnek. Eddig happy a történet, mert minden jó, ha a vége jó, de az igazi megpróbáltatást a következő terhesség hozta. Legnagyobb meglepetésükre már a tervezést követő második hónapban bekövetkezett és minden csodálatosan indult. Az egyik ultrahang vizsgálaton kezdett az orvos gyanakodni, hogy valami nincs rendben a magzattal, a nyaki redő vastagabb a normálisnál. Ezzel vette kezdetét az őrület. Minden lehetséges orvosi vizsgálaton részt vettek, magzatvíz mintavétel is volt, és minden normális eredményt mutatott. Az ultrahang vizsgálatok azonban továbbra is azt feltételezték, hogy a magzat fejlődésével valami gond van. Végül egy három órás 4D UH vizsgálat alakalmával mondták ki az anyukának a megdöbbentő eredményt. A magzatnak nem fejlődtek ki a szívbillentyűi. Azt mondta neki az orvos, hogy ne azon gondolkozzon, hogy elveteti-e vagy sem, hanem azon, hogy mikor fekszik be az abortuszra. Persze nem szalad az ember azonnal a kórházba elvetetni a várva várt gyermeket. Hiszen mi van akkor, ha még sincs semmi baja a babának? Ekkor jött még egy 4 hetes tortúra orvostól orvosig. Végül mégis döntést kellett hozniuk, és minden véleményt meghallgatva a terhesség megszakítása mellett döntöttek. Az orvosi vélemények szerint a baba már a terhesség végéig sem tudott volna életben maradni. Mire a döntés megszületett és sor került a beavatkozásra, a magzat már 16 hetes volt, ezért mesterségesen indították a szülést, mert az abortusz már nem jöhetett szóba. A jó magyar egészségügyi ellátás mellett az anyuka magára maradt a szülőszobán, mert egy másik kismama is akkor szült, és vele voltak elfoglalva. Közben az életképtelen magzat halva megszületett. Az anyuka 20 percen keresztül egyedül volt, ott zokogott a szülőasztalon, lába között a halott, 16 hetes magzatával. Mit élhetett át ez idő alatt?

Persze mindenki a saját keresztjét viszi, és mindenkinek a saját terhe a legnehezebb, de talán viszonyításképpen nem árt elgondolkodni rajta.

Könyvajánló 6.

Stanislaw Lem: Solaris

Eszem ágában sincs, hogy lebeszéljelek, csak annyit mondok: te emberként akarsz viselkedni egy embertelen helyzetben. Szép, szép, de hiábavaló. Sőt még az sem biztos, hogy szép, mert aligha lehet szép, ami ostobaság.

Délután

Délután a temetőben.

Lágy őszi nap sütött a szemembe, nem durván és tolakodóan, mint nyáron, hanem kellemesen, símogatóan, melengetősen. Néhány ember kószál csak rajtam kívül. Idegenek. Most mégis hasonlóak az érzéseink, elvesztett szerettünk sírját keressük. Már automatikus minden lépés. Ahogy megveszem a virágot az idős nénitől, ahogy átmegyek a hatalmas kovácsoltvas kerítésen és fordulok rögtön jobbra, megyek át a kis emelkedőn, keresztül a füvön. Emberek, holtak, szerettek. Egyre több embertől kell búcsút venni. Végül búcsú a saját élettől. Erre készítene fel talán a sok elvesztett, szeretett ember?

Körbetekintek a szememmel, lassan minden részem megérkezik a temetőbe, messziről keresem azt a helyet, ahol..... Már látom, igen, ott van. Megyek egyre közelebb.

Mindig olyan furcsa gondolataim támadnak ezen a helyen. És azt is megfigyeltem már, hogy az ember belső párbeszédbe elegyedik az eltávozott szerettel. Ugyanúgy elmondja neki a külső-belső történéseket, mint annak előtte, vagy még azokat is, amelyeket egyébként nem mondana el.

Most, hogy elkészült a gyönyörű szürke gránit síremlék, az jutott eszembe, hogy egy éjszakát itt kellene tölteni, itt aludni a kövön, pont fölötte a szeretett lény hamvainak. Tudom hátborzongató és abszurd egy átlagembernek, de sosem állítottam, hogy az vagyok. A magam részéről meg is tenném, semmi elképesztőt nem találok benne, de a másokra való tekintettel mégis elállok ettől a szándékomtól.

Közben a nap sugarai egyre laposabban terítik a temetőre fényüket. Egyre nagyobbak, hosszabbak az árnyékok.

Ideje menni.

Westend

Westend Hilton. Egésznapos program, oktatás. Pontosan mint egykor az iskolában, 45 perc előadás, 15 perc szünet. Ezeknek a rendezvényeknek még mindig a legjobb része az 1 órás ebédszünet. Átléptem a Westendbe és szemrevételeztem az összes étterem kínálatát, végül sztrapacska mellett döntöttem. Együtt ettem egy hosszú asztalnál jó pár idegen emberrel, csak ott találtam éppen helyet. Négy vidám, külföldi idős nyugdíjas volt az asztaltársak között. Lerítt róluk a laza, könnyed élet gondtalansága. A Burger King legnagyobb hamburgerét, a Whoppert nyomatták mindannyian, kólával. Olyan szokatlan volt a látvány. Az idősek sokszor csak nyavajognak, semmi sem tetszik nekik, a gyomruk már ezt nem bír, meg azt nem bír, így a diéta meg úgy, itt fáj, ott fáj, meg micsoda fiatalok kérem, hogy a többiről már ne is beszéljünk. Ők meg mint egy üde, vidám színfolt, remekül érezték magukat és örültek az életnek. Az jutott eszembe közben, hogy valahogy én is így szeretnék majd megöregedni. Belesímulva az akkori korszellembe, nem pedig mint aki valahol, valamikor lemaradt valamiről, aztán a lemeze is megakadt, és képtelen újat mondani, de már befogadni is.
Ebéd után tettem egy sétát körben az egyik szinten, és mivel még sok időm volt, és észrevetem egy nagyon jó helyen elhelyezett egyszemélyes fotelt, (ami éppen üres volt és lehet hogy rám várt) helyet foglaltam benne. Igen nagy területet érzékeltem minden irányból, úgy lentről, mint föntről, és teljes körben. Fölfelé a mozira láttam, ahonnan a pattogatott kukorica illata áradt. Lefelé tekintve az éttermek zsúfolt asztalait láttam, ahonnan folyton változó illatok érkeztek fölfelé. Szemben balról egy olasz fagyizó natural flavour színes krémjei kínálták magukat. Szemben jobbról egy sminkes üzlet szép lányai invitálták a hölgyeket  ingyen sminkelésre. Több mint félórát nézelődtem ebben a fotelben csücsülve, de ez idő alatt egyetlen nő sem élt a lehetőséggel. Ahogy én sem.  Kicsit távolabbról egy hangulatos kávézó illata ért időnként az orromig. Kicsi, sötét hely, asztalkákkal, mutatós bárpulttal, faragott szobrokkal. Inkább hasonlított egy nomád törzs beavatás előtti sátrához, mint egy kávézóhoz.
(Eszembe is jutott róla életem eddigi legütősebb kávéja, amit egy nyaralás alkalmával, mindig a vízipipázás mellé fogyasztottunk. Ébenfekete, sűrű, tömény, erős illatú, kicsit zaccos kávé, narancs és jázmin olajjal, cukor nélkül. Felejthetetlen, karakteres.)

És az egyhangú morajlássá változó, a háttérzenével keveredő zsongás minden irányból....

Ez a szünet tulajdonképpen egy egész jó meditáció volt.

Egy csoporttársam zökkentett ki belőle, ahogy rám kérdezett, hogy: te, errefelé kell menni a Hiltonhoz?
Ezek szerint vége az ebédszünetnek.

Nem is értem, hogy vett észre engem, azon az eldugott helyen a fotelban, két műfa között, a neon árnyékában ülve....

Tutti-frutti

Azt már megszoktam, hogy hangokat hallok belülről, hogy olyanokat látok, amiket mások nem, hogy olyasmiket érzek, amelyek megmagyarázhatatlanok, hogy a megérzéseim sokszor felfoghatatlanok, de hogy a padlizsánlila harisnyámat amit reggel felvettem, mitől éreztem tutti-frutti illatúnak, magyarázza már el nekem valaki.

Emailek

89 emailem érkezett a mai nap folyamán, te jóságos ég, lesz mivel szórakoznom este. Azért a folyamatot leegyszerűsítem ám, kinek van ideje ennyit végignézni? Az érdekteleneket kapásból törlöm, ami felkelti az érdeklődésem abba belenézek, de a csemegéket a végére tartogatom.

Szál

Amikor megtalálod azt az egy központi szálat, akkor minden el fog törpülni, ami azon kívül esik.
Mert minden más egy centrifugális erő kifelé sodrásává fog válni.
Középpontban, függőlegesen, mozdulatlanul azzal az egy szállal.

Hangulatok

Egy (kissé borongós szombat délelőttre való) finom teát iszom, ami tutira hozzátesz még az ember kényelemben, lustaságban elmerengő, semmittevős hangulatához. Ez az a bizonyos tojok a világra, csak én vagyok című hangulat. Azért a teát el kell hozzá készíteni, de megéri a fáradtságot. Forrázz le egy adag karamellás ceyloni fekete teát, tegyél bele két kávéskanál mézet, vékonyra szelt lime karikákat, és a lényeg: 5 cl hét csillagos Metaxát. Biztosan ízleni fog.
És a hozzávaló zene:

Mit csinálsz?

Ezt a nézést.......Már a csengetésről tudtam, hogy te fogsz jönni. Megjavul a komputer, működni kezd a nyomtató. Mit csinálsz, varázsolsz?


Én csak úgy vagyok. De úgy nagyon igazából. Már ha úgy igazából érted mire gondolok.

Futás

Irtó ronda lett a sarkam, véraláfutást növesztettem rajta. Elmentem ugyanis futni. Elég megrázó a gondolat önmagában, de néha bevetek ilyesmit is, a változatosság kedvéért. Ahogy kisétáltunk barátnőmmel a kerékpárútra, és indultunk volna futni, el kezdett esni az eső. Ugyan felmerült bennünk az a gondolat, hogy „akkor most mi legyen?”, de azonnal elvetettük a megfutamodás lehetőségét. Úgyhogy elindultunk az esőben. Élvezetes volt látni az autókból kitekintő megdöbbent arcokat, mi pedig vidáman visszanevettünk rájuk. Útközben éreztem már, hogy valami gond van a bal lábammal, de hogy mekkora, az csak otthon derült ki. (Azért otthon, mert amit elterveztem végigcsináltam, ha a lábam rohadtul fájt is közben, lefutottam amit kitűztem magamnak.) Az történt ugyanis, hogy az egy héttel korábbi 30 km-es gyalogtúrát sem heverte még ki a sarkam, és most bosszúból vízhólyag helyett vérhólyagot növesztett. Jó pár napig azon szörnyülködtem, hogy néz ki a lábam. Aztán rájöttem, hogy egy vérhólyag nem tud felszívódni, mint ahogy egy rendes vízhólyaghoz illik, ezért kénytelen voltam műtétet végrehajtani magamon. Erre fel kellett készülnöm, összeszedni a hozzávalókat, sebtapasz, kisolló, stb. Ezután következett maga a beavatkozás: felvágtam rajta a bőrt és kipréseltem a besűrűsödött vért. Nem volt valami szép látvány, de egyáltalán nem fájt (bezzeg amikor futottam mennyire). Hamar visszaforrt a felvált bőr és köszönöm jól vagyok.
Azóta még nem futottam újra.
Hiába, a kellemetlen emlékek…..
de majd feldolgozom…..
és megyek újra…..
majd egyszer…..
futni.

Van ami

Van ami pénzbe kerül és van ami nem, mégis sokkal jobban meg kell dolgozni érte. Ez az, ami megfizethetetlen.

Rikhsa

Nagyon izgalmas egy ilyen járgányon utazni abban a káoszban, ami az indiai utakra jellemző. Pedig ez itt csak egy falu főutcája. Éppen megyek kifelé, a falu szélén található ayurveda klinikára, ahová kezelésekre jártam. "Bajom" az nem volt, de nagyon kíváncsi voltam, mit csinálnak velem. Kétféle "szert" írtak fel nekem, az egyik az egy sötétbarna pici, puha tabletta volt, a másik pedig egyféle folyadék, amit vízbe adagolva kellett elfogyasztani. Megettem, megittam mindent, amit felírtak, betartottam az utasításokat. Azonkívül délelőttönként gőzkabin kezelést és olajos teljes testmasszázst, esténként pedig jógát javasoltak. Örömmel befizettem egy 10 napos kúrára, mert hihetetlenül olcsó volt mindez, az itthoni árakhoz viszonyítva. És igaz, hogy nő vagyok, és egy férfi még jobban értékelné, de kevesen mondhatják el magukról, hogy indiai nők masszírozták. Különben sokkal erősebben és dinamikusabban masszíroznak, mint ahogy felénk szokás. Azok a jógafoglakozások pedig felejthetetlenek. A klinika tetőteraszán tartotta az öregnek korántsem látszó, fiatalos és rugalmas, de mégis 82 éves jógi az órákat. Körben a láthatáron a hegyek, dombok vonulata, a lenyugvó nap vöröses fénye ragyogott, és a gyakorlás végére lassan besötétedett. Jógázni az indiai naplementében, semmihez sem fogható élmény. Közben jól elkanyarodtam a rikshától, de hát onnan jött ez az egész, hogy épp indulok egy masszázsra:)

Mintha

Ma egy pillanatra szoborrá váltam.
Mint amikor megáll a film a moziban,
olyanná vált a világ körülöttem.
Furcsán éreztem magam,
de ezen nem is csodálkoztam,
mert épp szobor voltam.
Nem értettem, mi történt velem.
Mintha ő állt volna velem szemben.
Ez meg, hogy lehet?
Hiszen még nem láttam,
akkor hogy ismerném meg?
- Ki vagy Te?
Küldtem kérdésem felé.
- Én egy vagyok a sok közül,
nincs közünk egymáshoz,
habár örülnék neki.
Ekkor hirtelen minden
újra mozdulni kezdett,
és a film pereg tovább…..

Majmok

A majmok az ajtónk előtt játszottak, a szobánkba is örömmel bejöttek volna. A kiürült gyümölcsleves flakon édes cseppeket rejt még magában.

Konklúzió 12.

Amikor már tudsz valamit, akkor többé nem tudsz úgy tenni, mintha nem tudnád.

Könyvajánló 5.

Kahil Gibran: Homok és tajték

A gránátalma

Mikor egyszer egy gránátalma szívében laktam, meghallottam, amint egy mag így szólott:
"Egy napon fa leszek és a szél susogni fog ágaim között, a nap tükröződni fog lombjaim között és az év minden időszakában erős és szép leszek."
Erre egy másik mag így szólt:
"Amikor olyan fiatal voltam, mint te, nekem is hasonlóak voltak vágyaim. Az idők során megtanultam mérlegelni a dolgokat és beláttam, hogy reményem hiú volt."
Egy harmadik mag így szólt:
"Semmit nem látok magunkban, ami ilyen nagy jövőt ígérne."
A negyedik mag ezt mondta:
"De milyen élet az, amiben nincs meg a jobb jövő reménye!"
Az ötödik mag így szólt:
"Miért kell vitatkoznunk arról, hogy mi lesz belőlünk egyszer, amikor azt sem tudjuk, mik vagyunk most."
A hatodik mag így szólt:
"Amik vagyunk, azok is maradunk."
A hetedik mag ezt mondta:
"Egészen tiszta az elképzelésem arról, hogy hogyan lesz minden, de nem tudom szavakkal kifejezni."
Erre megszólalt a nyolcadik, kilencedik, tizedik - és még sokan - és a végén egyszerre mindannyian, míg a hangzavarban én már semmit sem értettem.
Még azon a napon áttelepedtem egy birsalma szívébe.
Ott kevesebb mag van és azok nagyon hallgatagok.

Konklúzió 11.

Olyan a lakásunk, mint egy átjáróház. Sosem lehet tudni, kivel fut össze benne az ember.

Konklúzió 10.

Irtó izgalmas, amikor olyan valakivel beszélgetek valamelyik csevegő programon, akiről fogalmam sincs, hogy ki ő. Közben persze folyamatosan próbálom megfejteni, hogy ismerjük-e egymást egyáltalán valahonnan, de hát ilyen kérdést nem illik feltenni, különben is a munkáim miatt publikusak ezek az elérhetőségek. Így feszülten figyelek és koncentrálok minden szóra, hátha rájövök valamire.

Konklúzió 9.

Jajj nekem, újra és újra meg kell állapítanom, hogy imádok csavarogni. Kigurulok a kocsival a garázsból és máris mintha szárnyaim nőttek volna.

Régen 1.

Arról még semmit sem mondtam eddig, hogy 2006-ban hol jártam Indiában. Most azért írok erről, mert hamarosan elmegyek újra, máshová, és aztán hogy hozzam fel a régi emlékeimet. Nos. Dél-India egy kis falujában voltam, aminek a neve: Puttaparthi. Ott született és él most is India egyik legjelentősebb spirituális vezetője, akit Sri Bhagavan Sathya Sai Baba-nak hívnak. A különféle vallások egységbe vonásán, a különbözőségek elfogadásán dolgozik, az ő hitvallása az, hogy csak egyetlen egy vallás létezik, az pedig a szeretet vallása.

"Azért jöttem, hogy szívetekben meggyújtsam a Szeretet lámpását, és lássam napról napra egyre fényesebben ragyogni. Nem jöttem semmilyen vallás nevében, sem azért, hogy új felekezetet, egyházat teremtsek, vagy magam köré híveket gyûjtsek. Azért jöttem, hogy beszéljek nektek erről az Egyetemes Hitről, e Spirituális Elvről; a Szeretet útjáról."
Sai Baba, 1968. július 4.

Aki nála jár, csodákat élhet meg. Egy ashram, ahol több ezer ember együtt éli a napokat, mint egy hatalmas család tagjai. Mindenféle vallás követői megfordulnak nála, a kendővel eltakart arcú fekete ruhás arab nőktől kezdve a színes szárikban, panjamikban futkosó helyieken, a szikh-eken át a buddhista szerzetesekig, és minden földrészről lehet találkozni emberekkel. Az iszlám és a hindu itt nem ellenségei egymásnak. Ami külön érdekessége ennek a helynek, az az, hogy minden vallás jeles ünnepeit megünneplik, pl. a hindu és más ünnepek mellett a keresztény karácsonyt is. Még folytathatnám az élménybeszámolót, képekkel illusztrálva, de ez már elmúlt, és csak említést akartam arról tenni, hogy akkor hol jártam. Azért egy titokban elcsípett képet beteszek ide az ashram udvarról, talán átjön belőle a hangulat. Hát csoda az, ha visszavágyik oda az ember? Vagy legalább valami hasonlóra?

Találtam egy videót is róla. Prashanti Nilayam az ashram neve, és a jelentése: A Legfelsőbb Béke Otthona.



Annyival még kiegészítem ezeket a gyönyörű képsorokat, hogy az indiai nyomort az ashramon kívül a faluban, és annak környékén volt módunk megtapasztalni.

Vigasz

Mikor a fejemet
a tenyerembe temettem,
megéreztem a lélegzetem.
Édes illata volt...édes illata volt…
Ez vigasz volt...vigasz volt.

Ilyen az...

Ilyen az, amikor elkezd szakadni a cérna:

És ilyen az, amikor már elszakadt:

Akik tudnak

Előre tudom a következő pillanatot, hogy most hirtelen mosolyogva össze fogunk nézni, és elnevetjük magunkat. Régóta ismerjük egymást. Pedig most találkoztunk először.

Találd meg a dallamod

Hirtelen felkaptam a fejem,
honnan jön ez a hang?
Mi ez vajon?
Nem is hang, hanem hangok,
még inkább dallamok!
Varázslat…..
Ott csilingel a füledben,
egyszer csak meghallod.

És...

.....és ma még művésznőnek is szólítottak.....pedig a festményeimet meg sem mutattam.....

Egy levél

Kedves Hölgy!

Itt jártam, köszönöm! Oldalad eredeti és stílusos. A név, a képek kifnomultságot sugallnak. Élmény találkozni ilyen emberrel. Jelen esetben az oldaladdal. A bemutatkozásodhoz annyit, hogy már megtetted, hisz tekinteted kortalan. Filozófiai síkon is. Köszönöm, hogy itt lehettem!

Ki ez a nő?

A postáról jöttem ki éppen, még a csekkjeimet gyömöszöltem a tárcámba, amikor a sokadik érzékem bejelzett, hogy valaki nagyon néz. Odanéztem én is, egy fiatal srác tett úgy, mintha nagyon kínlódna a kerékpárja lakatjával, miközben engem sasolt, de kicsit sem feltűnés nélkül. Ha találó szeretnék lenni, azt kellene most írnom, hogy tátott szájjal bámult, de azt azért mégsem, de hogy lemerevedett pupillákkal és automatára kapcsolt fejfordító izmokkal, a követés érdekében, az tuti. Én felismertem, hogy ki ő. Tudtam, hogy most vészesen csikorognak neki odabent a fogaskerekek, millió emléket lapoz át a tudatával, hátha felsejlik benne erre a kérdésre a válasz: ki ez a nő és miért olyan ismerős? Láttam rajta, hogy nem fog neki beugrani, és még hosszú ideig ezen fog morfondírozni. Nem bírtam elviselni a tépelődését, megesett rajta szívem. Odamentem hozzá, köszöntem neki és megkérdeztem tőle hogy: megmondjam-e honnan ismerjük egymást? Persze rábólintott. Elmondtam neki, hogy néhány éve egy klubba jártunk kung-fu edzésekre. Jaaaa, tényleg. Aztán mentem tovább, és olyan jó érzéssel töltött el, hogy segítettem valakin.

Szörnyű

Katonatelep és Kecskemét között, a Paprika InterCity egy személyt halálra gázolt.
A fiam a vonaton ült.

Az oltások

Mivel az emberi agy folyamatosan kombinál, komplikál, asszociál, asszimilál és szintetizál, az előbbi videó kapcsán pár dolog eszembejutott.
Az oltások. Amikor 2006-ban Indiába mentem, egy darab oltást sem vettem fel. Igaz akkor utána érdeklődtem ezeknek a dolgoknak, de mivel az egy hónap múlva megismétlendő oltások már nem fértek bele az időbe, az utazásig, ezért értelmetlen lett volna az egész. Pedig annál koncentráltabban, mint ott, nem hiszem hogy érhetik az embert hatások a különféle kórokozók által. Egyetértek azzal, hogy ha az immunrendszer egészséges, végül megbírkózik ezekkel betolakodókkal. Makk egészségesen, egyetlen hasmenés nélkül jöttem haza onnan. Naná, hogy most sem fogok oltásokat felvenni.
És még valami, de ezek szigorúan bizalmas információk: voltam már életemben kanyarós, rózsahimlős, bárányhimlős, skarlátos, hepatitiszes, aztán mégis köszönöm, remek egészségi állapotnak örvendek.

Ne dőljetek be

Az alábbi rövid videóklipben David Icke brit igazságkutatóval készült riportot láthatjuk.

Azaz láthattuk egy darabig, amíg nem törölték. Ugyan miért is?

Erről ennyit...

Koktél

Ma esti koktélom receptje:

2 dl ásványvíz
1 kávéskanál szárított mikroalga-por
20 ml erjesztett ananászlé cordyceps gombával
5 ml sóshartyányi jódaqua
10 csepp grapefruitmag kivonat

Shaker-re nincs szükség, mert a lenmagkorpa most kimaradt belőle:) Ez nem vicc. Megittam. Szeretem:)

Titok

Tudod mi a titkom?

Az, hogy tudok.
Az, hogy hogyan és miképp,
az titok.

Az, hogy tudom, hogy tudok.
Az, hogy tudom, hogy tudod.
Az, hogy tudom, hogy mióta tudod.
Az, hogy tudom, hogy ő tudja.
Az, hogy tudom, hogy ő tudja,
hogy valamit még tudnia kell.

Az, hogy tudom, hogy mi tudjuk.
Az, hogy tudom, hogy ti tudjátok.
Az, hogy tudom, hogy ők tudják.
Az, hogy tudom, hogy mindenki tud valamit.
Az, hogy tudom, hogy mindenki tudja,
hogy valamit még tudnia kell.
Az, hogy hogyan és miképp,
az titok.

Imádom nézegetni

PassagerNuméro de billet K...... M........MS 057 218 103 346 93
De : BUDAPEST A : PARIS CDGVol : AF1095 Résa : OK Départ : 14Nov, 07:10 Fin enregistrement : 06:40 Arrivée : 09:30Classe L
De : PARIS C.GAULLE 2C A : DELHIVol : AF0226 Résa : OK Départ : 14Nov, 10:20 Fin enregistrement : 09:20 Arrivée : 23:05Classe N
De : DELHI A : PARIS CDGVol : A F0225 Résa : OK Départ : 14Dec, 01:25 Fin enregistrement : 00:25 Arrivée : 05:55Classe N
De : PARIS C.GAULLE 2D A : BUDAPESTVol : A F2794 Résa : OK Vol opéré par MALEV HUNGARIAN AIRLINES Départ : 14Dec, 07:40 Fin enregistrement : 07:10 Arrivée : 09:55Classe L

Az a vers...

...amelyik valaha legmélyebben megérintett:

HONNAN FOGOD TUDNI, HOGY KÖZEL VAGYOK HOZZÁD?

Ha egy tikkasztó éjjen minden forró és csendes,
És az első hűvös fuvallat símogatja az arcodat,
Én símogatlak, - Gondolj Rám!

Mikor az éhség kínja csillapul,
És a magányt megtöri a Boldogság, - Gondolj Rám!

Mikor a szád kiszárad és már beszélni is alig tudsz,
Az első korty friss vízzel én üdítelek, - Gondolj Rám!

Ha a halál komor fellege eloszlik,
És a gyermek mosolyogva tekint rád, - Gondolj Rám!

Amikor arcodat esővel áztatom,
És tisztára mosom a földet, s a barna leveleket,
Az eső tiszta illatával én tisztítalak meg,
Gondolj Rám!

Amikor a fájdalom megszűnik, és elhagy a félelem,
Gondolj Rám!

Amikor fürkésző szemeidet elborzasztja az élet kegyetlensége,
A csendesen sugárzó Nap első fényével én vígasztallak,
Gondolj Rám!

HONNAN FOGOD TUDNI, HOGY KÖZEL VAGY HOZZÁM?

Amikor a perzselő Nap égeti a földet és a bőröd,
Szemed homokkal és porral szórja tele a szél,
És sehol egy ágacska, ami árnyékot adna,
És Te Szeretsz Engem!

Amikor a magány és az éhség együtt támad,
És egyik sem enyhül,
És Te Szeretsz Engem!

Mikor ajkad cserepes, nyelved mint az agyag,
Torkod kiszárad, víz sehol, mint még délibáb sem,
És Te Szeretsz Engem!

Mikor haldokló gyermeket tartasz karodban,
Ki könnyes szemmel könyörög,
És Te Szeretsz Engem!

Ha viharossá korbácsolom az óceánt,
És te árva levélként hánykolódsz mélységeiben,
És Te Szeretsz Engem!

Mikor a fájdalom már elviselhetetlen,
És mégis mosolyogsz,
És Te Szeretsz Engem!

Ha elveszem tőled a számodra legdrágábbat,
Ami a legnagyobb veszteség számodra,
És a sötétség elborít,
És Te mégis Szeretsz Engem!

Minden, amit látsz, hallasz, szagolsz, ízlelsz és megérintesz, hozzám tartozik. Mit adhatnál nekem, ami még nem az enyém, szereteteden kívül? És azt is én adtam neked, mint egyetlen tulajdont, az idők kezdete előtt.

(Sri Sathya Sai Baba)

Válasz egy kérdésre

- Én azon szerencsések közé tartozom, akiknek nincs.
- ?????
- Na jó elárulom, nem azért, mert még nincs, hanem azért, mert már nincs.

Mit igyak?

Az ágyas meggy pálinkám elfogyott, az abszint túl kemény, a bélisz túl lájtos, most mit igyak???

- Aki bort iszik, vizet prédikál.
- És ha én vizet iszom és bort prédikálok?
- Az a jobbik eset.
- És ha én bort iszom és bort prédikálok?
- Az még jobb.
- És ha nem iszom vizet, vagy bort, és mégis bort prédikálok?
- Az a legjobb.
- Akkor most mit igyak?

Konklúzió 8.

A tudás mindig akkor jön, amikor tudni kell, csak bíznod kell benne.

Zsíroskenyér

Időnként azt a mindennapi életben előforduló kérdést is érdemes átgondolni, hogy miképpen kell megenni a zsíroskenyeret hagymával, egy kozmetikában.

Haladjunk sorjában:

1., Hozzávalók beszerzése (ezeket jobb ha már eleve magaddal viszed)
2., Elkészítés kivitelezése (amíg az öltözőben vagy, titokban előkészítheted)
3., Elfogyasztás ( amíg a kozmetikus hátrafordul, te gyorsan benyomod a helyére)

(Jól van, csak hülyéskedek:))

Ide is megyek

Ez az egyik jóga ashram ahol lakni fogok.

Itt pedig a történetéről lehet olvasni.

Elmegyek...elmegyek...

Már megint Indiába. És most sem utazási irodával. Számomra egyenlőre teljesen ismeretlen emberekkel fogok együtt utazni, egy egész hónapra. Tizenvalahányan leszünk, de azt már most tudom, ilyen esetekben minden résztvevőnek óriási tanító szerepe van a másik életében. Kíváncsiságom csak egyre fokozódik. Múlt hét péntek volt a jelentkezési határidő erre az útra, elég sokáig húztam a döntést, szinte az utolsó napokig. De azóta, mintha a ködből kezdene kibontakozni, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá minden, hogy ott kell lennem. Bomlik, nyílik ki előttem lépésről lépésre, olyan mintha azt mondtam volna: "szezám tárulj". Erre mondják, hogy tégy egy lépést sorsod felé, és meglátod, az is mozdul feléd. Mivel a repülőjegyet mindenki magának intézi, így tegnap reggel emailben felvettem a kapcsolatot az egyik leendő utastársammal. Megkérdeztem, hogy ők melyik járattal mennek, mert szeretnék én is arra a gépre foglalni. Ma reggelre ott volt a voucher az email-fiókomban, sőt a mai nap folyamán ki is fizették a jegyemet. Ez az a bizonyos ŐSBIZALOM, ami sajnos kihalóban van az emberekből, pedig anélkül nem élet az élet.

Ezt az utat a Satyananda Yoga Alapítvány szervezi. Még korábban vettem részt egy 3 napos jóga hétvégén, azóta olvasom a hírlevelüket, így kerültem bele most én is a csapatba.

Program:

A Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány spirituális utazást szervez Indiába, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.

Találkozás a Satyananda Yoga tradíció spirituális mestereivel

Látogatás a világhírű Bihar School of Yoga központjaiba

A jógikus életmód megtapasztalása jóga ásramokban

Részvétel különleges spirituális eseményeken

Valódi tudás tiszta forrásból

Sita Kalyanam és Sat Chandi Mahayajna – Rikhiapeeth: november 17-21.

Yoga Purnima Yajna – Rikhiapeeth: november 28 – december 2.

Kriya Yoga és Tattwa Shuddhi tanfolyam - Rikhiapeeth december 5-11.**

Utazás a világ első jógaegyetemére, a Bihar Yoga Bharatiba, Mungerbe

Részvétel az Ashram Life, Yoga and Satsang programon december 3-11.

Egy napot Varanasi-ban (Benares) töltünk, ami India egyik legősibb körülmények között megmaradt települése, a Gangesz partján helyezkedik el.
Az utolsó napon pedig Delhi-ben leszünk.

Indulás: november 14.

Érkezés: december 14.

(És már megint a karácsonyi zsibvásárba kerülök vissza.)

09.09.09.

Úgy érzem időről-időre, hogy hibernálnom kell magamat a túlélés érdekében. Addig pedig alszom fagyott mély álomban.

Viszonyítás

szabadság – de nem szabadosság
szeretet – de nem függőség
bátorság – de nem rámenősség
éberség - de nem izgágaság
lágyság – de nem tunyaság
türelem – de nem bambaság
erő – de nem erőszakosság

Versenyfelhívás

Melyik pasi áll ki velem egy autós versenyre tűsarkú papucsban?
Mert annak titka van ám!!! A pasiknak fogalmuk sincs arról, hogy a vezetés minden női topánkában más és más. Külön meg kell tanulni vezetni a lötyögős strandpapucsban, és külön a magassarkú papucsban! (Hogy a szandálokról már ne is beszéljünk.) Technikája van annak, hogy melyikkel hogyan kell odatenni a lábakat a pedálokhoz. Most éppen fapapucsban tanulok vezetni. Szükség esetén akár fegyverként is használható, kupánvágásra, ha valaki csőbe húzna.
Na, ki áll ki velem egy versenyre tűsarkű papucsban???

A férfiúi önérzet

Lassan gurultam a kocsival a piros lámpához. A két sávból a jobb oldaliban állt egy autó, beálltam mellé a belső sávba. Gondoltam nem helyi lehet az az autóban ülő ember, mert akkor tudná, hogy a kereszteződés után az ő sávja meg fog szűnni, becsatlakozik a belsőbe. És ó, ha ezt tudná, nyilván nem állt volna a jobb oldali sávba. Szóval meg is néztem kellőképpen, egy középkorú pasi volt, és ő is jól megnézett engem. Már éreztem mire gondol: "na most jól itt hagylak anyukám". Na én is gondoltam, hogy: "engem ugyan nem, apukám". Feszült pillanatok, izgatott figyelem, mikor lesz már zöld a lámpa? Nos, apukám az indulásnál szégyenteljesen alulmaradt, erre mondják a pasik "asszem", hogy állva hagytam, vagy mi. Aztán próbálta behozni a lemaradást, nyomta rendesen, de hát én is, mert nehogy már lehagyjon. Közben eltűnt az ő sávja, kénytelen volt mögém besorolni. Szerintem ettől fölforrhatott az agyvize, mert ahelyett hogy belátta volna, hogy most alulmaradt és békésen követett volna, irtó nagy baromságot csinált. Volt még annyi hely az úton, hogy jobbról(!) megelőzött, azonnal bevágott elém, beletaposott a fékbe, persze ettől én is, és bekanyarodott balra! Még szerencse, hogy ott volt az a kis kereszteződés, mert ha nem kanyarodik le, akkor elcsapja azt az emberkét, aki nagy nyugalomban tolta át a kerékpárját az úton. ŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐrült.

Rózsaszín keret még nem volt

A törökök

Nyomulnak a törökök. Ez vajon mit jelent? El akarnak foglalni talán? De akkor meg kell vívnom a csatámat a szabadságomért, az nem jó biznisz, inkább nem hagyom magam.

Nyál

Ha nagyon elkezdene csorogni a nyál a szám sarkából, töröljétek le, és küldjetek meg egy pofonnal. Esküszöm hálás leszek érte.

Esszencia

Elindultam valamit megkeresni. Miközben kerestem, elfelejtettem mit keresek. Így más dolgokat találtam meg. De miközben megtaláltam más dolgokat, azt is megtaláltam, amit kerestem.

Margó

Jobbról a margón látható képek nem a net-ről levadászott képek, hanem saját készítésűek. Természetesen mindegyiknek története van. Majd egyszer sort kerítünk azokra is. Többszörös válogatás eredménye ez a hét kép.

The Nines

Igaz 2007-es a film, de én most láttam először. Rendkívül érdekes, meghökkentő és elgondolkodtató. Mondhatnám, hogy mindenkinek a világképétől és az életszemléletétől függően mást és mást nyújt, mert sok véleményt elolvastam róla. Akik már többször látták, azok is azt mondják, hogy egy megtekintés nem elég, mert mindig felfedez benne (vagy magában) az ember új összefüggést, más látásmódot, új megértést. Az általunk kreált különféle univerzumok és a valóság összemosódása, (egyáltalán mi a valóság?) a lét kérdésének a feszegetése a film témája. Három különállónak tűnő történet végül teljesen eggyé válik, számtalan felismerésen keresztül kísérve a főhőst, az egyik kilencest.

(Szerintem én is egy kilences vagyok, ha abbahagyom a blogírást, akkor tudni fogjátok, hogy visszamentem oda, ahonnan jöttem:-))

Katarzis

Most valami nagy feloldódás következik. Mondjuk egy katarzis. Egy robbanás. Mint mikor csak fújod-fújod a lufit, de nem hagyod abba, és egyszer csak kidurran. Miközben fújod a lufit, folyamatosan fokozódik benne és benned a feszültség, és a végén meg jól meglepődsz. Na, ez a katarzis szerintem :) Arra is rájöhetsz, hogy a folyamat kezdete és a folyamat vége ugyanaz, a lényeg az, ami közte volt.
Vegyetek lufit.
Ja…..és fújjátok is.

Kérdés nekem

B___d meg, hogy a f____ba tudsz ilyen erős lenni?
Válasz: az előző bejegyzés.

Nosztalgiázom

Mostanában annyit gondolok az Indiában töltött időszakomra. A télen lesz harmadik éve, hogy kint jártam. Persze nem véletlen, hogy olyan sokat gondolok rá. Azt érzem az utóbbi időben, mintha ott lennék most is. Ugyanabban a felhőtlen, gondtalan, pillanatról pillanatra megélt életben. Ahol a legnagyobb nyomorban is boldogan élnek........míg meg nem halnak. Annyira hálás vagyok azért, hogy egy hat fős baráti társaságban lehetőségem volt részt venni egy ashram életében. Már lassan három év, és még most is a feldolgozás folyamatában vagyok. India nevezetes turista látványosságaiból semmit sem láttam. De nem is az érdekelt, és mégis sokkal többet tapasztaltam, mintha végigjártam volna egy utazási iroda 10 napba zsúfolt programját. A sűrűjében voltam, ott ahol a kendőzetlen nyomor az érzékeidbe vág. Ahol bármi megtörténhet veled, bármelyik pillanatban, értsd: bármi, bármikor, akár az életedtől való búcsúzás. Ahol az emberek szeméből mégis hihetetlen tisztaság, ragyogás árad. Ahol a rád áradó mosolyok kitörölhetetlenül bevésődnek az emlékezetedbe. Ahol nincs múlt és nincs jövő, csak az a szent pillanat, amit éppen megélnek. Itt töltöttem életem leggondtalanabb három hetét. Talán kicsit sikerült átvennem az életszemléletükből. Az biztos, hogy minden átrendeződött bennem az indiai tartózkodás hatására, és közelebb kerültem ahhoz a mindenkit foglalkoztató kérdéshez, hogy mi számít az életben.
Az én válaszom: ami igazán számít az életben, az az, ami belül történik benned.
(Remélem, erre a kérdésre legalább saját magának mindenki tud válaszolni.)

BodyTalk

http://www.inn8healing.com/hun_presentations.htm

A BodyTalk rendszer alapitója, Dr John Veltheim készített egy videót, amelyben megtanítja az Agyféltekék technikát, az agyféltekék közötti egészséges egyensúly helyreállítását. Ennek szükségességéről és előnyeiről a videóban esik szó. Maga a technika nagyon egyszerű, és az elvégzése nem igényel 1 percnél többet. A videó 12 perces, angol nyelvű, magyar felirattal.

Mérleg

Fura világban élünk ugye, csak fő az óvatosság, mondja mindenki mérlegelj, mielőtt bármit tennél. Ez a helyzet csak azt jelenti, hogy még bizonytalan vagy önmagadban. Ez meg csak azt, hogy még nem jött el a döntés ideje. Viszont amikor valaki bennem kételkedik és engem akar a mérlegre tenni, jót mosolygok magamban. Mert nem is gondolná, hogy a könnyed nőiesség milyen óriási belső erőt takar. A végeredmény egyértelmű: aki megmérettet engem, az könnyűnek találtatik.

Van ilyen

Tisztelt Egybegyűltek!
Esküszöm, hogy tisztességes gazember vagyok.
Betartom a saját törvényeimet.

Tanmese

Apa és fia sétálnak az erdőben. Hirtelen a fiú megbotlik, és éles fájdalmat érezve felkiált, hogy: "Áúúúúúúúúú". Meglepetésére hangot hall a hegy gyomrából, "Áúúúúúúúúú"...! Kíváncsiságtól fűtve a hang irányába kiált: "Ki vagy Te?", de az egyetlen válasz, ami érkezik: "Ki vagy Te?" Méregbe gurul a fiú, és ezt kiáltja: "Gyáva vagy!", és a hang visszaszól: "Gyáva vagy!" A fiú ránéz az apjára és megkérdezi: Apa, mi folyik itt? Fiam - válaszolja az ember - figyelj csak, majd elkiáltja magát: "Csodállak!". A hang felel: "Csodállak". Az apja azt kiáltja: "Csodálatos vagy!", a hang pedig válaszol: "Csodálatos vagy!"
Majd az apja elmagyarázza:
Az emberek ezt VISSZHANGNAK nevezik, pedig ez valójában maga az ÉLET! Az élet mindig azt adja vissza Neked, amit Te kifelé nyújtasz! Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi.

Fafejek

Két fafej, mikor összekoppan, az egyik biztos repedni fog.
A kérdés mégis az, kinek fog jobban fájni?

Miről lehet felismerni a fafejeket?

- Tök mindegy miről beszélnek, úgyis mindegyik a magáét mondja.
- Mert a párbeszédben igazából semmi összefüggést nem lehet felfedezni.
- Amikor látszólag a másikat hallgatják, már a saját mondókájukon törik a fejüket, és alig várják, hogy a másik befejezze.

Hogy lehet ezt elkerülni?

1. szabály: Te ne legyél fafej
2. szabály: Ha életed során már rájöttél arra, hogy mégis fafej vagy, akkor legalább ne állj szóba másik fafejjel. Így elkerülheted a repedést a fejeden.

Tegnap volt

Kecskeméten rendezték meg a XIII. Kettesfogathajtó Világbajnokságot. Tegnap volt a maratoni futam, a versenyszámok közül a legizgalmasabb. 8 akadálypályán, 79 kocsi mérte össze a tudását. Fergeteges a verseny, a vágtázó lovak látványa magával ragadja az embert. A 4-es és az 5-ös pálya között vágtáztunk mi is egy darabig, aztán stabil, jó helyet foglalva maradtunk az 5-ösnél. Persze minden kocsinak hatalmas szurkolótábora van, akik pályáról pályára haladva végigrohanják velük a terepet. Egy ilyen futamba mi is beszálltunk, Lázár Zoltánt kísértük volna az 5-ös pályáról a 6-osra, de már csak a 7-esen volt hely, ahonnan látni is lehetett valamit, ezért menet közben irányt váltottunk. Több tízezer ember futva a terepen, zászlókkal..........tisztára olyan feeling-je volt, mintha az ember most indulna a nagy ütközetre egy csatában:-) Kívülről tekintve pedig olyan, mintha valami bivalycsorda vágtatna át a szavannán:-)

Ennyi különbséget jelent benne lenni valamiben, vagy kívülről nézni azt.....

Azért tiszta horror is egy ilyen verseny. Láttam Lázár Vilmost, amikor az 5-ös pályán megsérült az egyik lova, és lúdbőrözve, könnyezve, tapsolta végig mindenki, amíg elhagyták a pályát, a lesántult lóval. Még az is kétséges volt egy darabig, vajon mi lesz a ló sorsa, eltört-e a lába. A 3-as pályán Lázár Zoltán esett le a kocsiról, megbokrosodtak a lovak és beakadva húzták őt egy darabon. A válla rándult meg, és utána már csak azért is, becsületből, de végigment minden pályán. Láttunk a mérőbódénak csapódó kocsit, a segédhajtó több métert repült, mentővel szállították el. Láttunk a lovakon rengeteg sérülést, amint szorosan az akadály mellett haladva, annak nekimenve vagy vágódva megsebződtek. A legdurvább az egy kb. tenyérnyi, majdnem egészen leszakadt combizom volt. Ezeket nem elrettentésképpen mondom, de hozzátartoznak.

Amikor legközelebb újra Magyarországon lesz fogathajtó bajnokság, mindenképp el kell rá menni, mert csodálatos az egész rendezvény és hatalmas élmény.

Csak lazán

Ebben a pozícióban, lábam a korláton, hanyatt fekve a fűben, egy fa alól néztem 20-án a Red Bull Air Race futamot:-)
A jó hely mindig adott, csak észre kell venni a lehetőséget:-)
Ez volt az elém táruló látvány előre tekintve:



A fára tekintve pedig ezt láttam:

Khm

Na, most aztán kezdek zavarba jönni......törhetem a fejem......mi a fenét írjak ide :-)))

Kik vagytok Ti odaát?

Ez nem igazságos, hogy nem tudom kik olvassák amit írok! Én mindent tudni szeretnék, de ez most lehetetlennek tűnik. Pedig nekem a lehetetlen kell, csakis az, kizárólag, arra hajtok, annál alább nem adom.
Úgyhogy.....vigyázzatok.....

Pont így.....

......szeretnék Rád nézni, mint ezen a képen.

Kedves Olvasók!

Most azt akarom mondani, hogy semmit sem akarok mondani.

Fogalmam sincs (néhány ember kivételével), hogy kik olvastak engem itt ezen a csatornán. De a 3 hónap alatt 1100 profilmegtekintés azért jelent valamit. Számomra leginkább azt, hogy ne hagyjam abba a blogírást. Sok minden van még a tarsolyomban, a folytatás következni fog.

Addig megmutatom magam fizikai valómban.

Ezt a blogot én követtem el:

(Ez itt már csak a fotó helye, mondtam.)

Mit egyek ma?

Egy paprikacsumám van ma itthon, lehet hogy kevés lesz vacsorára?

Könyvajánló 4.

Kahil Gibran: A próféta

És egy csillagász így szólt: és az Idő, Mester?
És ő így válaszolt:
Szeretnétek megmérni az időt, a mérhetetlent és mérték nélkül valót.
Cselekedeteiteket, még lelketek útjait is órákhoz és évszakokhoz igazítanátok.
Folyót csinálnátok az időből, melynek partján üldögélve figyelnétek a folyását.
Pedig ami bennetek időtlen, az ismeri az élet időtlenségét,
és tudja, hogy a tegnap csupán a ma emléke, és a holnap csupán a ma álma.
És hogy az, ami bennetek énekel és gondolkodik, még mindig a legelső pillanat határain belül lakik: abban a pillanatban, amely a csillagokat szétszórta a térben.
Ki ne érezné közületek, hogy a szeretet ereje határtalan?
És ki ne érezte volna mégis, hogy a szeretet, habár határtalan, benne foglaltatik lénye legközepében, nem egyik gondolattól a másikig, nem egyik cselekedettől a másikig halad?
És az idő vajon, akár a szeretet, nem oszthatatlan és fokozatok nélkül való? Hanem ha gondolatban mégis évszakokra kell tagoljátok az időt, egy évszak foglalja magában az összes évszakot.

A ma pedig ölelje át emlékezettel a múltat, és vágyakozással a jövőt.

Barátok

Még jó, hogy vannak az embernek barátai, akik odafigyelnek rá, hogy mi történik vele.

Csend

Fülemben visszhangzik a csend.
Pedig fülelek,
minden idegszálammal figyelek.
Hátha meghallok valamit.
Bármit.
Csak halljak végre
egy hangot,
egy dallamot,
talán egy mondatot.
Egy üzenetet.
Lehet.
De most…..
csak…
a…
csend…
visszhangzik…
a…
fülemben.

Munka

A munkám révén számtalan emberrel kerülök bizalmi kapcsolatba. Ez óriási bizalmat jelent nekik bennem, nekem pedig óriási felelősséget. Nem tudom úgy hallgatni őket, hogy az egyik fülemen be, a másikon ki. Emberi sorsok rajzolódnak előttem, húsbavágóan, vérzően, előttem zajló történetek pillanatról pillanatra. Nem az újságokból, vagy a hírekből hallott személytelen sztorik. Élően, minden fájdalmával együtt azon nyomban átélve, mintha velem történne, hihetetlen milyen életek vannak. Sokat gondolkodtam azon, egyet-egyet itt is elmesélhetnék belőlük. Lehet, majd egyszer sort kerítek közülük néhányra. Addig is csak a megdöbbenésem tudom itt közvetíteni, miközben visszagondolok a mai vendégem három éve zajló gondjaira. Van amikor már olyan dolgokat tudok meg, amikre azt kell hogy mondjam utólag, hát erről jobb lett volna nem tudnom. Mindig tisztában voltam azzal, hogy a munkám ezzel jár, de ami az utóbbi időben történik, az minden elképzelést felül múl. BIZALOM = FELELŐSSÉG. Ez a mérleg két oldala, ha valaki bízik benned, az felelősség, és ha felelősséget érzel magadban valamiért, az biztos, hogy ott vannak a háttérben azok, akik bíznak benned. Legutóbb már olyan dolog tudódott ki számomra, (ez mondjuk nem a munkám révén, de tudomást szereztem róla) amivel kapcsolatban már az is megfordult a fejemben, hogy ezért egy izgalmas filmben el szokták tenni azt illetőt láb alól. Azért úgy tűnik, ezen már túl vagyunk, mondjuk úgy, hogy túléltem. Azért a sokk még bennem van. Majd elmúlik.

És jönnek az újabb történetek.

Csak hagyom

Csak hagyom,
hagyom hogy áradjon
bennem ez az új érzés,
hogy mi az ne kérdezd,
nincs rá szavam.
Érezni tudom,
elmondani még nem,
remélem egyszer
arra is képes leszek.
Minden lélegzettel emelkedek,
egyre feljebb lebegek.
Nem érinti lábam már a földet,
Egyre távolodom
és egyre szebb minden,
innen tekintve
minden értelmet nyer.
Csak hagyom…..

Konklúzió 7.

Az életet nem csak te álmodod magadnak, az életet mindannyian együtt álmodjuk. Mások is álmodnak téged, ahogy te is álmodsz másokat.

Konklúzió 6.

Ha csak ülsz otthon, az élet dolgain elmélkedsz, és közben folyamatosan áldozatokat hozol másokért, akkor nyilvánvalóan azt fogják gondolni rólad, hogy lehetetlen ember vagy, aki egy csepp szépséget sem talál az életben, és feladta önmagát.

Konklúzió 5.

Ha megkeresed az életben azokat a dolgokat, amelyek örömet szereznek neked, és jól érzed magad, akkor mások nyilvánvalóan azt fogják gondolni rólad, hogy önző ember vagy, akit csak a saját jóléte érdekel.

Tükör

Ha engem megtagadsz, magadat tagadod.
Ha ellenem harcolsz, magad ellen harcolsz.
Ha engem megölsz, magadat is megölöd.
Ha értem küzdesz, magadért küzdesz.
Ha rám vársz, magadra is vársz.
Ha nekem segítesz, magadon is segítesz.
Ha engem megértesz, magadat is megérted.
Ha engem nem értesz, magadat sem érted.
Ha engem megismersz, magadat is megismered.
Ha bennem bízol, magadban bízol.
Ha velem találkozol, magaddal találkozol.
Ha engem elfogadsz, magadat is elfogadod.
Ha tőlem elveszed, magadtól is elveszed.
Ha nekem adsz, magadnak is adsz.
Ha engem gyűlölsz, magadat is gyűlölöd.
Ha engem szeretsz, magadat is szereted.
Ha bennem hiszel, magadban is hiszel.

Ha bennem vagy, én is benned vagyok.

Ha a testemet akarod, a testedet add.
Ha a lelkemet akarod, a lelkedet add.
Ha mindent akarsz, mindent adj.
Ha engem akarsz, magadat add.

Madárfióka

Reggelente fekete rigó fióka csicsergésére ébredünk. Na de a kismadár nem kint csücsül egy fán a fészekben, hanem bent nálunk, egy üveg terráriumban. (Még jó, hogy megmaradt a terrárium a hörcsög kolónia után.) A lányom találta a madárkát, kerékpározás közben. Gyanút keltett neki, hogy közeledve hozzá, a madár nem repült el. Így ő állt meg, és a hátitáskájába téve hazahozta a zsákmányt. Anyja lánya, én is mindenféle sebesült, eldobott, talált állatot hazahordtam, és amikor rendbejött, szabadon engedtem. A csúcs az volt, amikor egy frissen született alomból, az árokpartra kidobott kiskutyák közül egyet felneveltem. Vele azért volt gond rendesen, és persze gazdit is kellett neki keresni, de megoldódott. Az is jó sztori volt, amikor egy teknősbéka tojást hordoztunk magunkkal egy homokozós kisvödörben, (természetesen homokba ágyazva) egy hónapon keresztül, hátha kikel belőle a kis teknősbéka. Még nyaralni is elvittük magunkkal, és a teknősbéka neveléshez is beszereztük a szakirodalmat. Na ebből nem lett kis teknősbéka, ez a dolog nem jött össze. Most a madárfióka projekt új kihívást jelent, ezért a lányom felvette a kapcsolatot kiterjedt baráti körével. Rövid időn belül jobbnál jobb ötletekkel rukkoltak elő, hogy mi a teendő egy még pihéske fekete rigó fiókával. Beáztatott gríz, főtt tojás, bogarak, kukacok. Irány az állatkereskedés táplálékért, kell a sok fehérje, vegyünk csont- és lisztkukacokat. Hát ezek irtó rusnya, gusztustalan férgek.

A madárfióka etetési technológiánkat most elárulom, de az ISO 1114 szabvány kialakítása ezügyben már folyamatban van :-)

- Vedd elő a hűtőszekrényből a gyógyszeres fiolában tárolt kukackáidat.
- Aztán azzal a késsel, amivel előtte a kolbászodat vágtad, vágd ketté a kukacot egy csészealjon.
- Csak szolidaritásból kell ezt tenni, hogy ne ficánkoljon olyan sokáig annak a szegény madárkának a begyében.
- Aztán fogd meg a kukacdarabot egy szemöldökcsipesszel, mélységes undorral az arcodon mert még mozog, és lassan közelíts vele a madárkához.
- Hangos, ujjongó csicsergés közepette, hihetetlen méretűre ki tudja nyitni a száját a kismadár, így van esélyed arra, hogy a szemöldökcsipesszel becélozd a kukacdarabot a szájába. Aztán jöhet a következő. 6-7 kukacot simán megeszik egyszerre.
- Az itatáshoz 2 ml-es fecskendőt használunk, és már annyira megörül neki, mintha a mama dugná a csőrét a szájába. A 2 ml-t 2 spriccel be lehet nyomni neki, és lassú kortyolgatással leengedi a torkán.

Édes, mindenkit hangos csicsergéssel üdvözöl, és olyan aranyosan alszik.

Neked való dolgok

A neked való dolgok vonzódnak hozzád. Hidd, mint ahogy élsz, hogyha bárhol a világon elhangzik egy szó, amit meg kell hallanod, az ott fog zengeni a füledben. Minden hozzád szóló mondás, minden könyv, minden elrejtett szó biztosan megtalál egyenes, vagy tekervényes úton.

(Emerson)

Séta

Most egyszerű vagyok és semmi különös.
Szeretek sétálni az utcán, csak úgy átlagosan, ilyenkor észre sem vesznek. Mintha láthatatlan lennék. De jó, annyira élvezem. Nem kell mennem sehova, ráérek és bolyongok össze-vissza. Ilyenkor automatikusan bekapcsolnak érzékfeletti érzékszerveim. A borotvát is ki tudnám csorbítani vele, oly erőssé válik bennem az érzékelés, szinte a fájdalom határát súrolja. Mindent észreveszek.

A szembe jövő ember gondját.
A padon ülő merengéseit.
Az elsuhanó párocska tovaszálló örömét.
A kisgyermek bánatát.
A belül őrlődő kétségeket.
A lét bizonytalanságát.
A kettősségben az egységet.
Az egységben a kettősséget.
A közeledve távolodást.
A távolodva közeledést.
A fogaskerekek bonyolult rendszerét, összekapcsolódva egymásba.
Láthatatlan vagyok, így mindent láthatok.

Karma

Leszakadt végre a februári prana nadi tanfolyamon kapott 7 szálas tibeti karmazsinórom minden szála. Az utolsó 3 szál egy napon ment el, de nem egyszerre, hanem egyesével. Érdekes volt. Az események is, amelyek megelőzték.

Hétvégén újat kapok, így van 10 napom a csuklómon cérna nélkül.

Aztán jöhet a következő felvonás.

Csak ülök

Csak ülök és
folynak a könnyeim.
Mit siratok?
Nem is tudom.
Ami elveszett
az nem is volt.
Mit tettél?
Felfogod-e majd
valaha egyáltalán?
Amire vágytál,
ott volt kezeid között,
és te mindent
szétforgácsoltál.

Ajándék

Tessék, a tied. Fogd és bánj vele hozzá méltóan. Megkapod amire oly régóta vágytál, mint egy csodálatos ajándékot. Mint egy hatalmas, masnival átkötött csodát, melyet majd te bontasz le róla, fokról fokra feltárva minden szépségét. Amit sokszor majd talán nem is szépségnek gondolsz először, végül mégis mindig rájössz, hogy de igen, az. Annyi a tied a világból, amennyit képes vagy felfogni belőle. Semmi sem nyilvánul meg sem hamarabb, sem magától, mint ahogy te azt képes vagy felfogni. Minden rajtad múlik, ami a világodban történik. Bontsd ki lassan az ajándékod, sok meglepetést fog tartogatni neked, ahogy majd egyre mélyebben merülsz el benne. Mindig találsz új felfedezni valót, ismerd meg. Ahogy haladsz, egyre inkább csodálattal fog eltölteni minden apró lépés is. Úgy érzed, most kezdesz élni igazán, mintha az elevenen lüktető élet áradna beléd egyre erősebben. A szín tiszta energia. Ami a világon minden megnyilvánulás alapja. Először csak a szele csap meg, érzed a hatását, szinte doppingol. Olyan erők kezdenek körülvenni, amelyek soha azelőtt. Már tudod ez neked is kell, ennek az erőnek magasabb szinten is a részese szeretnél lenni. Tudatosabban és még nagyobb kíváncsisággal bontod tovább az ajándékodat. Most veszed észre, hogy egy végtelen úton vagy. Közben egyre magasabb szintekről tekintesz ugyanazokra az eseményekre. Új nézőpontból új megértés születik benned. Egyszercsak az a furcsa érzés ébred benned, mintha az ajándék te magad volnál saját magadnak. Ettől szinte megriadsz, kételkedni kezdesz és belenézel az ajándékodba: de önmagadat pillantod meg benne.

Tehát mégis igaz minden.

Egy különleges program

ROBERT HAIG COXON
K O N C E R T
A ZENE
VÉGTELEN HATALMA
ALKOSD MEG ÚJ VALÓSÁGODAT
A ZENE ÉS A LÉLEK EREJÉVEL!

A koncert végén Kryon utolsó üzeneteként
Lee Carroll 10 perces csatornázása!

„Robert mûvészete több mint zene.
Dalait hallgatva kapcsolatba kerülhetünk legbelsõ lényegünkkel.”
LEE CARROLL

„Tágítsd ki szellemedet. Tápláld a lelkedet.
Nyisd meg a szíved, hogy felfedezhesd...

Te magad vagy a Mester!”
ROBERT HAIG COXON

Robert évek óta képezi magát mint zeneszerzõ és kutatja a hangok testre, lélekre és tudatosságra gyakorolt hatását. Tudását metafizikai tanulmányaival, gyógyító munkájával és meditációs gyakorlataival ötvözve teszi gyakorlatban is alkalmazhatóvá. Ezt tapasztalhatod meg élõben háromórás szemináriumain. A zene végtelen hatalmának kiváló bizonyítéka az a számtalan ember, akik Robert cd-it meghallgatva olyan élményhez jutottak, melynek révén képesek voltak megváltoztatni életüket. Megtanulhatod, hogyan lépd át az idõ és a tér korlátait. Ezek a speciális technikák lehetõvé teszik, hogy saját életed teremtõjévé válj, megtaláld a belsõ békédet és a lelkeddel való bensõséges kapcsolatot. Engedd meg magadnak ezt a felfedezést! A Prelude to Infinity és a The Silent Path alkotója, Robert Coxon több ezer fõs közönség elõtt adta elõ lenyûgözõ szerzeményeit a világ mintegy tizenöt országában.

JEGY ÁRA: 9000 FT
BÕVEBB INFORMÁCIÓ:
• Jegyvásárlással kapcsolatban kérlek, hívd
munkanapokon 10-17 között a 06-30/348-3999 számot!
• Fizetés banki átutalással Euroban is lehetséges.
• Jegyeket postán ajánlott küldeményként kézbesítjük!
• ÁFA-s számla igényeket kérjük elõre jelezzétek!

IDÕPONT: 2009. SZEPTEMBER 14. HÉTFÕ 17-20 ÓRÁIG
HELYSZÍN: VERSAILLES RENDEZVÉNYTEREM
1068 BUDAPEST, VÁROSLIGETI FASOR 44. II. EMELET

MEGKÖZELÍTÉS
TÖMEGKÖZLEKEDÉSSEL
A régi, 1-es metróval (sárga metró) a Bajza utcáig, majd a Bajza utcán délre haladva
a 3. utcán (Városligeti fasor) balra fordulva - pár száz méteren belül -
az épület a baloldalon lesz található.
AUTÓVAL
Az Oktogontól a Hõsök teréig, majd ott jobbra fordulva a Dózsa György úton
a 3. utca lesz jobbra a Városligeti fasor, ahol az épület található.
Ingyenes parkolás a Dózsa György út és a Városliget között.

Szeretettel és a mihamarabbi viszontlátásig:
Nagy László Zoltán

Amikor

Amikor önmagadat megcsaltad, azt észrevetted-e?

Könyvek

Ma számoltam éppen össze, hogy most 8 könyvet olvasok egyszerre. Na nem úgy egyszerre, hogy egy időben, (szép is lenne) hanem hol egyiket hol másikat. Időnként rám jön ilyen bolondéria és nem tudom megállni, hogy bele ne kezdjek az újonnan megszerzett könyvembe, mielőtt a másikat befejezném. És mind érdekel, mind kiolvasom, közben cserélődnek. Van egy a táskámban, hogy mindig kéznél legyen, ha valahol úgy alakul, hogy van alkalmam olvasni. Van kettő a munkahelyemen, van kettő a laptop mellett, hogy ott se teljen egy perc sem haszontalan. Van három az ágyamon, hogy választhassak, melyik áll legközelebb aktuális hangulatomhoz. Lehet ennyi könyvet követni? Már hogyne lehetne, sőt sokkal élvezetesebb, mintha csak egyet kísérnék figyelemmel. Minden a helyére kerül.

Erő

Az erő az, amikor bármit megtehetsz, de nem teszed.

Csillagösvényen

Azt hitted, hogy szerettél….
és magad is megdöbbentél,
amikor rájöttél,
hogy még nem…
hogy még nem…
nem szerettél eléggé.
Nincs idő a megalkuvásra.
Nincs idő a tévedésre.
Nincs idő a tévelygésre.
Nincs idő az időre.
Csillagösvényen lépdelünk,
végül mind megérkezünk.

Nézzétek meg!

Mindenképp!!!
Nagyon érdekes, 40 perces riportfilm.

http://www.kulturaliskreativok.com/

(Internet Explorer-el hibásan működik, Firefox böngészőt használjatok.)

Nálam

Időnként igazi kis kupaktanács alakul ki nálam, az üzletemben. Olyan ez a hely itt a belvárosban, mint egy nyugalmat, békességet, derűt, jó kedvet, nyíltságot nyújtó fészek. Komoly és mély tartalmú beszélgetések, vagy éppen a felületes semmiségeken történő hahotázások helyszíne. Az élvezet helyszíne, mert itt a lelkek találkoznak. Aki itt van érzi, hogy a hozzám érkező másik emberrel ugyanolyan nyíltsággal megbeszélhet bármit. A beszélgetés folytatódik, és az egymásnak még ismeretlen emberek hihetetlen közvetlenséggel kezdenek egymásba kapcsolódni. Ilyenkor ámulok és bámulok, mert a szemem láttára csoda történik. Nincsenek titkok, minden láthatóvá válik. Egy barátnő, egy ügyvéd, egy vendég, egy kis yorkie kutya és én voltunk itt legutóbb egy időben egy halmazzá válva. Mindez persze spontán, úgy, ahogy a bárányfelhők úsznak az égen. Most épp az előbb, a visszatérő svéd vendégeim kopogtattak rám időpontot egyeztetni. Ja, és indiai vendégem is van természetesen. Erről pedig az a vendégem jutott eszembe, amelyik a múltkor olyan "india illatú" volt. Titokban megköszöntem neki, hogy elhozta nekem ezt az érzést és felébresztette az emlékeimet. Hogy tudunk itt mindannyian egymásnak örülni? Látom a szemekben, érzem a lelkemben.

Keresés

Megtaláltam lelkem egy
darabját a világban.
Aztán megláttam,
nemcsak az enyém az.
Te is épp megtaláltad.

Konklúzió 4.

Legyél tisztában önmagaddal egészen. Pontosan tudd, hogy mit miért teszel. És akkor teljesen mindegy, hogy ki mit gondol rólad.

Konklúzió 3.

Ha beszélsz a problémáidról, akkor hallgathatod azt a sok marhaságot, hogy ki mit csinálna, hogyha a te helyedben lenne. Csak hát nem ott van.

Konklúzió 2.

Ha nem beszélsz a problémáidról, akkor abból mindenki arra a nyilvánvaló következtetésre jut, hogy neked nincsenek problémáid.

Aztaaa

Ami félreérthető, azt félre is fogják érteni.

Nem tudom kedves Murphy Úr ezt a paragrafust bevéste-e a törvénykönyvébe, vagy nem, (nem néztem utána) de hogy így van az biztos.


Ebből kifolyólag a korábbi, ugyanilyen címmel írt bejegyzésem magyarázatra szorul, mielőtt itt mindenki azt gondolná rólam, hogy valakit galád módon faképnél hagytam. AZTAAA-z email címet egy kb. 100 fős ezoterikus, spirituális kör levelezőlistájának a szerkesztéséhez használtam, ahol társszerkesztő voltam. Nos, ezt a tevékenységet hagytam akkor abba. Akivel pedig együtt csináltuk, ő azóta is szerkeszti. Aki jóval előtte is, és azóta is az egyik legjobb barátom. Még pontosabban ő az egyik bölcs barátom, akiről már itt is említést tettem egyszer.

Ezzel a bloggal is az a szándékom, hogy sokszor megkövesedett, rosszul beidegződött szemléletünkbe új látásmódot vigyek. Úgy érzem, hogy ebben a témában bőven vannak megosztásra érdemes tapasztalataim.

Igenis időnként "szöget" kell ütni a fejekbe, hogy a sztereotip gondolkodási sémákból, a mókuskerékszerűen működő agy kizökkenjen a pörgéséből és megadja magát. Hogy a neuronok új szinapszisokat építsenek egymás között. Hogy az összeköttetések minél gazdagabbak legyenek. Hogy vágjon mint a borotva, hogy lásson tisztán, lássa az összefüggéseket és mindenre képes legyen.

Let's go straight to number one

Aztaaa

Húha.

Elgondolkodtam.

Már megint?

Micsoda őrültség ez?

Elkezdtem kutakodni a google-ban, és hol kötöttem ki? Az egyik saját email fiókomnál, amit csak egy bizonyos dologra használtam egykor, semmi másra. Na gondoltam, ha itt járok, talán bele kellene néznem, működik-e még egyáltalán, vagy mi van? A jelszavát azt persze már ezer éve elfelejtettem, de hála a modern technikának, ez nem probléma. Úgyhogy beléptem egykori titkos kapum ajtaján. Gyorsan felmértem a terepet, és megállapítottam, hogy a meg nem nyitott 278 db levelet majd máskor fogom elolvasni. Van egy olyan sejtésem, hogy érdekes olvasnivalókra bukkantam eme keresés hatására. Az utolsó megnyitott levelem 2008. jan. 10-én volt. Ha jól számolok, annak másfél éve. Akkor zártam be ezt az ajtót a hátam mögött. Mindig előre tekintek.

Konklúzió 1.

Azt a rózsaszín és lila kis virágos gumicsizmát, amit a múltkor a teszkóban olyan hosszasan nézegettem, nagy hiba volt akkor ott hagynom. Tegnap délután folyamatosan szemerkélt az eső a Balaton Sound-on, és igen jól passzolt volna a sötét tintakékre festett körmeimhez és a sárga szemetes-zsák esőkabátomhoz.

Csend

CSEND

Az elme hullámai

a Csend kapuját döngetik.

Õ azonban nem szól,

nem válaszol és nem vitázik.

Tőle indul minden gondolat,

minden érzés,

minden pillanat.

Csend.

Csupán egyetlen szót ismer:

Ez a szó maga a lét.

Megneveznéd,

de nem tudod.

Megértenéd,

de fel nem foghatod.

És az elme nekimegy a Csendnek,

toporzékol, dörömböl.

Nem érti,

hogy senki sem léphet be

a sugárzó Sötétbe,

a tiszta és mosolygó Semmibe.

Az elme erre

szent tanulmányokba kezd.

De a csendet nem hatja meg

sem hiszti, sem imádság.

Õ egyetlen dolgot kér csupán:

semmit.

Semmit.

De nem adod meg neki,

Hiszen ez

zsebedben az utolsó cent,

és te inkább dolgozol, robotolsz,

minthogy odaadd szent és üres kenyered.

Minden ugrálva, ujjongva ünnepli a csodát,

de a szent forrást csak a semmi érheti el,

a némaság.

Csupán a semmi képes befogadni a csodát,

és felismerni igaz valóját,

rájönni, mi marad belőle,

ha eltűnnek a gondolatok.

A csend a titkom.

Láthatod.

Láthatod.

(Adyashanti)

Összetartozás

Én itt vagyok
és ő ott van.
Mégis mintha
ő is itt lenne
és én is ott.

Itt is vagyok,
ott is vagyok.
Mindenhol
mindenkor
mindenben
benne vagyok.

Ő is itt van
és ott is van.
Mindenhol
mindenkor
mindenben
benne van.

Nyaralás

Nyaralás ide, vagy oda, a telefonom állandóan csörög. De jó is az. Ezt dalolja nekem újra és újra:

Where did we come from?
Why are we here?
Where do we go when we die?

(Dream Theater: The Spirit carries on)

Mostanában azon agyalok, hogy kell megenni egy fél dinnyét mindenféle segédeszköz nélkül?

Kulisszatitkok

Kulisszatitkok a konditermek világából

*Ne egyél dinnyét mielőtt kondizni mész.
*Nyugodtan röhögj magadon, hiszen itt még mazsola vagy.
*A többieken ne röhögj.
*A fitness kesztyűdet otthon ne fejtsd, mert anélkül nem fog menni az edzés.
*Ne csapd vissza a súlyokat, mert mindenki rád fog nézni, és különben sem helyes technika.
*Tekinteteddel ne zavard meg a futógépeken módosult tudatállapotban lévőket.
*Ne nézd túl feltűnően a pasikat, mert még azt gondolják nincs rendben a szexuális életed.
*Ne nézd túl feltűnően a nőket, mert még azt hiszik magukról, hogy jó csajok.
*Benső mosollyal tűrd, amikor 5 bika körül áll és nézi, hogy boldogulsz a vassal.
*Vedd tudomásul, hogy új hús vagy a szexpiacon.
*Megismered mit takar ez a szép magyar szó: fargép.
*Akármilyen deo-t használsz, nyugodt lehetsz, hogy minden meg fog látszani a pólódon.
*Ha elszakad a melltartód pántja hátul és fityeg a pólód alatt erre-arra, ne zavartasd magad, mert úgyis mindenki észreveszi.
*Amikor remegni kezd a kezed a súlyzózástól, ideje másik gép után nézned.
*A comb külső-belső feszítő gépet hívd egyszerűen csak mivanalábunkközöttmutogatógép-nek.
*Laza könnyed mozdulatokkal, szinte repkedve hagyd el a termet.
*Nehogy észrevegyék már, hogy alig várod, hogy a folyosón megtámogasd a falat, rogyadozó lábakkal.
*Húzd el a csíkot, minél észrevétlenebbül.

Könyvajánló 3.

Mindig megdolgoztatom a könyvesbolti eladókat.

Ez azért van, mert mint mindenben itt is célirányosan mozgok. Amikor bemegyek egy könyvesboltba, akkor EGY BIZONYOS könyvet keresek és nemcsak úgy nézelődök.

Így történt ez most is az egyik hatalmas Alexandra könyvesboltban. Amint beléptem, már tudtam, hogy nem lesz türelmem itt addig bóklászni, amíg meg nem találom azt a bizonyos könyvet. Aztán az is eszembe jutott, hogy még az is előfordulhat, hogy nem kapható az a bizonyos könyv. Azt meg valahogy nem csípem, amikor fáradozásaim hiábavalóak. Míg ezek a gondolatok végigszaladtak az agyamban, egyből a pénztárhoz iramodtam. Itt vannak a komputerek is a könyvesbolt adatbázisával. Odamentem és megkértem az egyik pult körül tevékenykedő eladót, nézze már meg nekem, hogy kapható-e ez a könyv náluk. Ó, igen, van 3 példány. Mondom szuper, és azt meg tudná mondani merre találom? (Mindig ezt csinálom, és sosem tudják hol a könyv amit keresek.) Erre már nem tudott mit mondani, hanem egy másik eladót elküldött hogy keresse meg. Tudtam én, hogy jól döntöttem, nem kell nekem itt keresgélni. Igen ám, csakhogy várok-várok, de az eladó és a könyv meg sehol. Egyszer csak visszatért üres kézzel és a komputerhez ment. Megnézte még egyszer, hogy milyen témájú a könyv, hol keresse, vajon hová lett besorolva a polcokon. Aztán összecsődítette az összes eladót, és hatan hat felé indulva keresték az én kiszemelt könyvemet. Nahát ne mondjam, amíg keresték a könyvet, a röhögő roham megint rám tört, és most a hajam alá sem tudtam elbújni, mert copfba volt kötve. Kénytelen voltam az egyik polc felé fordulva röhögni, csendesen visszafojtva és megvárni, míg elmúlik. Még a hat eladónak is kb. 20 percbe telt, mire együttes erővel megtalálták a könyvet. (Ez nekem egyedül 6x20 percbe telt volna, rossz belegondolni.)
Ez a könyv nem ezotéria, nem spiritualitás, nem vallás, nem társadalom, nem szociológia, nem pszichológia, nem tudomány, hanem mindez együtt. Na ezért nem tudták hol keressék.

És most ez a könyv volt az:

Ken Wilber – Integrál szemlélet

„Mi lenne, ha szó szerint fognánk az összes létező kultúra állításait az emberi lehetőségekről – a spirituális, pszichológiai és társadalmi növekedésről –, és kiterítenénk őket az asztalra? Mi lenne, ha megkeresnénk az emberi fejlődés kulcsmozzanatait, a számunkra megnyílt teljes emberi tudásra alapozva? Mi lenne, ha megkísérelnénk – átfogó kultúraközi tanulmányok alapján – felhasználni a világ összes nagy hagyományát, hogy létrehozzunk egy összetett, széles körű, mindent magába foglaló, vagyis integrál térképet, mely e hagyományok legjobb elemeit tartalmazza?.........………..................................................
Ez a térkép az emberi fejlődés minden ismert rendszerét és modelljét felhasználja – az ősi sámánoktól és bölcsektől a kognitív tudományok terén tett legújabb áttörésekig -, és a fő komponenseiket leszűri öt egyszerű tényezőre, melyek a legfontosabb elemei vagy kulcsai annak, hogy feltárjuk és elősegítsük az emberi evolúciót.”

Meditáció

Most kiürítem az agyam, túl sokféle program fut benne egyszerre. Egyedül vagyok, így senki sem fog megzavarni. Először kényelmesen elhelyezkedem kedvenc pozíciómban és lassan elkezdem a meditációt. Az érzékszerveim lezárásával kezdem, haladok egyre befelé és mélyebbre. Lehunyom a szemem és ahogy elsötétedik a világ, már mosolyogva várom, amint a belső látásom egyre élesedik. Ezt annyira szeretem. Mint egy varázslat. Két külön világ, és csak a szemhéjam választja el őket egymástól. Már kezdem látni a színeket, formákat, hamarosan különféle jeleneteket látok. Megfigyelő vagyok. Próbálom értelmezni a látottakat, figyelem a szereplőket, figyelem a környezetet. Van amikor több jelenet is fut egyszerre. Hol az egyik, hol a másik, van amikor átmosódnak egymásba. De aztán hagyom, hagy suhanjak tovább a képek, nem befolyásolok semmit. Egyszer csak azt érzem, mintha lebegnék. Lebegek a mindenségben. Most nincs semmi.
ÉN sem.
Nincs ok, nincs indíték, nincs szándék, nincs akarat, nincs gondolat, nincs szó, nincs tett. Csak a végtelen tér, és ilyenkor nem része vagyok az univerzumnak, hanem azzal teljesen azonos.

Hey, mizujs?

Egy egyszerű kérdés, csak ennyi: Hey, mizujs? Egy olyan kérdés, ami ugyan teljesen hétköznapi, mégsem üres frázis, mert érezni, hogy a kérdés valódi törődést takar. A világ túloldaláról idáig érződik. Éppen 12 óra van közöttünk, pont ennyivel vagyok előrébb az időskálán. Így az időeltolódás miatt csak a nap egy rövid szakaszában vagyunk egyszerre a gép előtt. Este vagy reggel, pont ellentétben a másikkal. Amikor neki még nem kezdődött el a nap, és nekem már befejeződött, vagy pont fordítva. Teljesen világos, hogy a „jó éjszakát”-ra „szép napot” kívánok. Ho’ oponopono.

Egy reggel

Egy reggel arra ébredtem, hogy már nem alszom.

Mindkettő

Mindkettő -
amire vágysz és ami elől menekülsz
- benned van.
Mindkettő -
amitől szép vagy és ami csúnyává tesz
- benned van.
Mindkettő -
ami határtalanná és ami korlátolttá tesz
- benned van.
Mindkettő -
amitől boldog vagy és amitől boldogtalan
- benned van.
Mindkettő -
a végtelen és a véges
- benned van.
Mindkettő az egyben benne van.

Nahát

"Ne haragudj, hogy így ismeretlenül írok Neked de látom ki az egyik ismerősöd. Név:....................

Egy pár szót szeretnék róla írni, nehogy Te is pórul járjál!
Az egyik legjobb barátnőmnek tette a szépet mindaddig, amíg 100 ezer ft-ot ki nem sírt Tőle. Ennek több mint egy hónapja. Azóta fut a pénze után a hölgy. Persze több ismerősével is beszélgetett és kiderült évek óta szélhámoskodik és ígér fűt-fát mindaddig míg pénzt nem kap. Hazudozik ügyvédről meg zárolt bankszámláról stb...
Még egyszer bocsi a zavarásért, de felháborító ez a patkány!
További szép estét!"

Ebben csak az a gáz, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy az egyik nagy bevásárlóközpont szuper jól menő műszaki üzlet tulajdonosának 100 ezer forintot a csajoktól kellene kunyerálnia.

Vajon mi állhat egy ilyen dolog hátterében? Azt sem aki írt, azt sem akiről szól a levél, nem ismerem személyesen, hehe.

A falak

A falak? Hogy vannak-e? Amennyiben elfogadod valós létezésüket, akkor igen. Ezt a kollektív tudat alakítja. De vannak olyan falak is, amelyek csak a te tudatodban léteznek, vagyis nem valóságosak. Ezeket felismerni és különbséget tenni közöttük nagy feladat. Mekkora hiba nekimenni annak a falnak, amelyik tényleg ott van, de még nagyobb hiba megállni egy fal előtt, amelyik nem is létezik.