Ma egy pillanatra szoborrá váltam.
Mint amikor megáll a film a moziban,
olyanná vált a világ körülöttem.
Furcsán éreztem magam,
de ezen nem is csodálkoztam,
mert épp szobor voltam.
Nem értettem, mi történt velem.
Mintha ő állt volna velem szemben.
Ez meg, hogy lehet?
Hiszen még nem láttam,
akkor hogy ismerném meg?
- Ki vagy Te?
Küldtem kérdésem felé.
- Én egy vagyok a sok közül,
nincs közünk egymáshoz,
habár örülnék neki.
Ekkor hirtelen minden
újra mozdulni kezdett,
és a film pereg tovább…..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése