A munkám révén számtalan emberrel kerülök bizalmi kapcsolatba. Ez óriási bizalmat jelent nekik bennem, nekem pedig óriási felelősséget. Nem tudom úgy hallgatni őket, hogy az egyik fülemen be, a másikon ki. Emberi sorsok rajzolódnak előttem, húsbavágóan, vérzően, előttem zajló történetek pillanatról pillanatra. Nem az újságokból, vagy a hírekből hallott személytelen sztorik. Élően, minden fájdalmával együtt azon nyomban átélve, mintha velem történne, hihetetlen milyen életek vannak. Sokat gondolkodtam azon, egyet-egyet itt is elmesélhetnék belőlük. Lehet, majd egyszer sort kerítek közülük néhányra. Addig is csak a megdöbbenésem tudom itt közvetíteni, miközben visszagondolok a mai vendégem három éve zajló gondjaira. Van amikor már olyan dolgokat tudok meg, amikre azt kell hogy mondjam utólag, hát erről jobb lett volna nem tudnom. Mindig tisztában voltam azzal, hogy a munkám ezzel jár, de ami az utóbbi időben történik, az minden elképzelést felül múl. BIZALOM = FELELŐSSÉG. Ez a mérleg két oldala, ha valaki bízik benned, az felelősség, és ha felelősséget érzel magadban valamiért, az biztos, hogy ott vannak a háttérben azok, akik bíznak benned. Legutóbb már olyan dolog tudódott ki számomra, (ez mondjuk nem a munkám révén, de tudomást szereztem róla) amivel kapcsolatban már az is megfordult a fejemben, hogy ezért egy izgalmas filmben el szokták tenni azt illetőt láb alól. Azért úgy tűnik, ezen már túl vagyunk, mondjuk úgy, hogy túléltem. Azért a sokk még bennem van. Majd elmúlik.
És jönnek az újabb történetek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése