2009. július 31., péntek

Madárfióka

Reggelente fekete rigó fióka csicsergésére ébredünk. Na de a kismadár nem kint csücsül egy fán a fészekben, hanem bent nálunk, egy üveg terráriumban. (Még jó, hogy megmaradt a terrárium a hörcsög kolónia után.) A lányom találta a madárkát, kerékpározás közben. Gyanút keltett neki, hogy közeledve hozzá, a madár nem repült el. Így ő állt meg, és a hátitáskájába téve hazahozta a zsákmányt. Anyja lánya, én is mindenféle sebesült, eldobott, talált állatot hazahordtam, és amikor rendbejött, szabadon engedtem. A csúcs az volt, amikor egy frissen született alomból, az árokpartra kidobott kiskutyák közül egyet felneveltem. Vele azért volt gond rendesen, és persze gazdit is kellett neki keresni, de megoldódott. Az is jó sztori volt, amikor egy teknősbéka tojást hordoztunk magunkkal egy homokozós kisvödörben, (természetesen homokba ágyazva) egy hónapon keresztül, hátha kikel belőle a kis teknősbéka. Még nyaralni is elvittük magunkkal, és a teknősbéka neveléshez is beszereztük a szakirodalmat. Na ebből nem lett kis teknősbéka, ez a dolog nem jött össze. Most a madárfióka projekt új kihívást jelent, ezért a lányom felvette a kapcsolatot kiterjedt baráti körével. Rövid időn belül jobbnál jobb ötletekkel rukkoltak elő, hogy mi a teendő egy még pihéske fekete rigó fiókával. Beáztatott gríz, főtt tojás, bogarak, kukacok. Irány az állatkereskedés táplálékért, kell a sok fehérje, vegyünk csont- és lisztkukacokat. Hát ezek irtó rusnya, gusztustalan férgek.

A madárfióka etetési technológiánkat most elárulom, de az ISO 1114 szabvány kialakítása ezügyben már folyamatban van :-)

- Vedd elő a hűtőszekrényből a gyógyszeres fiolában tárolt kukackáidat.
- Aztán azzal a késsel, amivel előtte a kolbászodat vágtad, vágd ketté a kukacot egy csészealjon.
- Csak szolidaritásból kell ezt tenni, hogy ne ficánkoljon olyan sokáig annak a szegény madárkának a begyében.
- Aztán fogd meg a kukacdarabot egy szemöldökcsipesszel, mélységes undorral az arcodon mert még mozog, és lassan közelíts vele a madárkához.
- Hangos, ujjongó csicsergés közepette, hihetetlen méretűre ki tudja nyitni a száját a kismadár, így van esélyed arra, hogy a szemöldökcsipesszel becélozd a kukacdarabot a szájába. Aztán jöhet a következő. 6-7 kukacot simán megeszik egyszerre.
- Az itatáshoz 2 ml-es fecskendőt használunk, és már annyira megörül neki, mintha a mama dugná a csőrét a szájába. A 2 ml-t 2 spriccel be lehet nyomni neki, és lassú kortyolgatással leengedi a torkán.

Édes, mindenkit hangos csicsergéssel üdvözöl, és olyan aranyosan alszik.

2009. július 28., kedd

Neked való dolgok

A neked való dolgok vonzódnak hozzád. Hidd, mint ahogy élsz, hogyha bárhol a világon elhangzik egy szó, amit meg kell hallanod, az ott fog zengeni a füledben. Minden hozzád szóló mondás, minden könyv, minden elrejtett szó biztosan megtalál egyenes, vagy tekervényes úton.
(Emerson)

2009. július 27., hétfő

Séta

Most egyszerű vagyok és semmi különös.
Szeretek sétálni az utcán, csak úgy átlagosan, ilyenkor észre sem vesznek. Mintha láthatatlan lennék. De jó, annyira élvezem. Nem kell mennem sehova, ráérek és bolyongok össze-vissza. Ilyenkor automatikusan bekapcsolnak érzékfeletti érzékszerveim. A borotvát is ki tudnám csorbítani vele, oly erőssé válik bennem az érzékelés, szinte a fájdalom határát súrolja. Mindent észreveszek.

A szembe jövő ember gondját.
A padon ülő merengéseit.
Az elsuhanó párocska tovaszálló örömét.
A kisgyermek bánatát.
A belül őrlődő kétségeket.
A lét bizonytalanságát.
A kettősségben az egységet.
Az egységben a kettősséget.
A közeledve távolodást.
A távolodva közeledést.
A fogaskerekek bonyolult rendszerét, összekapcsolódva egymásba.
Láthatatlan vagyok, így mindent láthatok.

2009. július 24., péntek

Karma

Leszakadt végre a februári prana nadi tanfolyamon kapott 7 szálas tibeti karmazsinórom minden szála. Az utolsó 3 szál egy napon ment el, de nem egyszerre, hanem egyesével. Érdekes volt. Az események is, amelyek megelőzték.
Hétvégén újat kapok, így van 10 napom a csuklómon cérna nélkül.
Aztán jöhet a következő felvonás.

2009. július 23., csütörtök

Csak ülök

Csak ülök és
folynak a könnyeim.
Mit siratok?
Nem is tudom.
Ami elveszett
az nem is volt.
Mit tettél?
Felfogod-e majd
valaha egyáltalán?
Amire vágytál,
ott volt kezeid között,
és te mindent
szétforgácsoltál.

2009. július 22., szerda

Ajándék

Tessék, a tied. Fogd és bánj vele hozzá méltóan. Megkapod amire oly régóta vágytál, mint egy csodálatos ajándékot. Mint egy hatalmas, masnival átkötött csodát, melyet majd te bontasz le róla, fokról fokra feltárva minden szépségét. Amit sokszor majd talán nem is szépségnek gondolsz először, végül mégis mindig rájössz, hogy de igen, az. Annyi a tied a világból, amennyit képes vagy felfogni belőle. Semmi sem nyilvánul meg sem hamarabb, sem magától, mint ahogy te azt képes vagy felfogni. Minden rajtad múlik, ami a világodban történik. Bontsd ki lassan az ajándékod, sok meglepetést fog tartogatni neked, ahogy majd egyre mélyebben merülsz el benne. Mindig találsz új felfedezni valót, ismerd meg. Ahogy haladsz, egyre inkább csodálattal fog eltölteni minden apró lépés is. Úgy érzed, most kezdesz élni igazán, mintha az elevenen lüktető élet áradna beléd egyre erősebben. A szín tiszta energia. Ami a világon minden megnyilvánulás alapja. Először csak a szele csap meg, érzed a hatását, szinte doppingol. Olyan erők kezdenek körülvenni, amelyek soha azelőtt. Már tudod ez neked is kell, ennek az erőnek magasabb szinten is a részese szeretnél lenni. Tudatosabban és még nagyobb kíváncsisággal bontod tovább az ajándékodat. Most veszed észre, hogy egy végtelen úton vagy. Közben egyre magasabb szintekről tekintesz ugyanazokra az eseményekre. Új nézőpontból új megértés születik benned. Egyszercsak az a furcsa érzés ébred benned, mintha az ajándék te magad volnál saját magadnak. Ettől szinte megriadsz, kételkedni kezdesz és belenézel az ajándékodba: de önmagadat pillantod meg benne.
Tehát mégis igaz minden.

2009. július 20., hétfő

Egy különleges program

ROBERT HAIG COXON
K O N C E R T
A ZENE
VÉGTELEN HATALMA
ALKOSD MEG ÚJ VALÓSÁGODAT
A ZENE ÉS A LÉLEK EREJÉVEL!

A koncert végén Kryon utolsó üzeneteként
Lee Carroll 10 perces csatornázása!

„Robert mûvészete több mint zene.
Dalait hallgatva kapcsolatba kerülhetünk legbelsõ lényegünkkel.”
LEE CARROLL

„Tágítsd ki szellemedet. Tápláld a lelkedet.
Nyisd meg a szíved, hogy felfedezhesd...
Te magad vagy a Mester!”
ROBERT HAIG COXON

Robert évek óta képezi magát mint zeneszerzõ és kutatja a hangok testre, lélekre és tudatosságra gyakorolt hatását. Tudását metafizikai tanulmányaival, gyógyító munkájával és meditációs gyakorlataival ötvözve teszi gyakorlatban is alkalmazhatóvá. Ezt tapasztalhatod meg élõben háromórás szemináriumain. A zene végtelen hatalmának kiváló bizonyítéka az a számtalan ember, akik Robert cd-it meghallgatva olyan élményhez jutottak, melynek révén képesek voltak megváltoztatni életüket. Megtanulhatod, hogyan lépd át az idõ és a tér korlátait. Ezek a speciális technikák lehetõvé teszik, hogy saját életed teremtõjévé válj, megtaláld a belsõ békédet és a lelkeddel való bensõséges kapcsolatot. Engedd meg magadnak ezt a felfedezést! A Prelude to Infinity és a The Silent Path alkotója, Robert Coxon több ezer fõs közönség elõtt adta elõ lenyûgözõ szerzeményeit a világ mintegy tizenöt országában.

JEGY ÁRA: 9000 FT
BÕVEBB INFORMÁCIÓ:
• Jegyvásárlással kapcsolatban kérlek, hívd
munkanapokon 10-17 között a 06-30/348-3999 számot!
• Fizetés banki átutalással Euroban is lehetséges.
• Jegyeket postán ajánlott küldeményként kézbesítjük!
• ÁFA-s számla igényeket kérjük elõre jelezzétek!

IDÕPONT: 2009. SZEPTEMBER 14. HÉTFÕ 17-20 ÓRÁIG
HELYSZÍN: VERSAILLES RENDEZVÉNYTEREM
1068 BUDAPEST, VÁROSLIGETI FASOR 44. II. EMELET

MEGKÖZELÍTÉS
TÖMEGKÖZLEKEDÉSSEL
A régi, 1-es metróval (sárga metró) a Bajza utcáig, majd a Bajza utcán délre haladva
a 3. utcán (Városligeti fasor) balra fordulva - pár száz méteren belül -
az épület a baloldalon lesz található.
AUTÓVAL
Az Oktogontól a Hõsök teréig, majd ott jobbra fordulva a Dózsa György úton
a 3. utca lesz jobbra a Városligeti fasor, ahol az épület található.
Ingyenes parkolás a Dózsa György út és a Városliget között.

Szeretettel és a mihamarabbi viszontlátásig:
Nagy László Zoltán

Amikor

Amikor önmagadat megcsaltad, azt észrevetted-e?


2009. július 19., vasárnap

Könyvek

Ma számoltam éppen össze, hogy most 8 könyvet olvasok egyszerre. Na nem úgy egyszerre, hogy egy időben, (szép is lenne) hanem hol egyiket hol másikat. Időnként rám jön ilyen bolondéria és nem tudom megállni, hogy bele ne kezdjek az újonnan megszerzett könyvembe, mielőtt a másikat befejezném. És mind érdekel, mind kiolvasom, közben cserélődnek. Van egy a táskámban, hogy mindig kéznél legyen, ha valahol úgy alakul, hogy van alkalmam olvasni. Van kettő a munkahelyemen, van kettő a laptop mellett, hogy ott se teljen egy perc sem haszontalan. Van három az ágyamon, hogy választhassak, melyik áll legközelebb aktuális hangulatomhoz. Lehet ennyi könyvet követni? Már hogyne lehetne, sőt sokkal élvezetesebb, mintha csak egyet kísérnék figyelemmel. Minden a helyére kerül.

2009. július 17., péntek

Erő

Az erő az, amikor bármit megtehetsz, de nem teszed.

2009. július 16., csütörtök

Csillagösvényen

Azt hitted, hogy szerettél….
és magad is megdöbbentél,
amikor rájöttél,
hogy még nem…
hogy még nem…
nem szerettél eléggé.
Nincs idő a megalkuvásra.
Nincs idő a tévedésre.
Nincs idő a tévelygésre.
Nincs idő az időre.
Csillagösvényen lépdelünk,
végül mind megérkezünk.

Nézzétek meg!

Mindenképp!!!
Nagyon érdekes, 40 perces riportfilm.

http://www.kulturaliskreativok.com/

(Internet Explorer-el hibásan működik, Firefox böngészőt használjatok.)

2009. július 15., szerda

Nálam

Időnként igazi kis kupaktanács alakul ki nálam, az üzletemben. Olyan ez a hely itt a belvárosban, mint egy nyugalmat, békességet, derűt, jó kedvet, nyíltságot nyújtó fészek. Komoly és mély tartalmú beszélgetések, vagy éppen a felületes semmiségeken történő hahotázások helyszíne. Az élvezet helyszíne, mert itt a lelkek találkoznak. Aki itt van érzi, hogy a hozzám érkező másik emberrel ugyanolyan nyíltsággal megbeszélhet bármit. A beszélgetés folytatódik, és az egymásnak még ismeretlen emberek hihetetlen közvetlenséggel kezdenek egymásba kapcsolódni. Ilyenkor ámulok és bámulok, mert a szemem láttára csoda történik. Nincsenek titkok, minden láthatóvá válik. Egy barátnő, egy ügyvéd, egy vendég, egy kis yorkie kutya és én voltunk itt legutóbb egy időben egy halmazzá válva. Mindez persze spontán, úgy, ahogy a bárányfelhők úsznak az égen. Most épp az előbb, a visszatérő svéd vendégeim kopogtattak rám időpontot egyeztetni. Ja, és indiai vendégem is van természetesen. Erről pedig az a vendégem jutott eszembe, amelyik a múltkor olyan "india illatú" volt. Titokban megköszöntem neki, hogy elhozta nekem ezt az érzést és felébresztette az emlékeimet. Hogy tudunk itt mindannyian egymásnak örülni? Látom a szemekben, érzem a lelkemben.

2009. július 14., kedd

Keresés

Megtaláltam lelkem egy
darabját a világban.
Aztán megláttam,
nemcsak az enyém az.
Te is épp megtaláltad.

2009. július 13., hétfő

Konklúzió 4.

Legyél tisztában önmagaddal egészen. Pontosan tudd, hogy mit miért teszel. És akkor teljesen mindegy, hogy ki mit gondol rólad.

Konklúzió 3.

Ha beszélsz a problémáidról, akkor hallgathatod azt a sok marhaságot, hogy ki mit csinálna, hogyha a te helyedben lenne. Csak hát nem ott van.

Konklúzió 2.

Ha nem beszélsz a problémáidról, akkor abból mindenki arra a nyilvánvaló következtetésre jut, hogy neked nincsenek problémáid.

Aztaaa

Ami félreérthető, azt félre is fogják érteni.

Nem tudom kedves Murphy Úr ezt a paragrafust bevéste-e a törvénykönyvébe, vagy nem, (nem néztem utána) de hogy így van az biztos.


Ebből kifolyólag a korábbi, ugyanilyen címmel írt bejegyzésem magyarázatra szorul, mielőtt itt mindenki azt gondolná rólam, hogy valakit galád módon faképnél hagytam. AZTAAA-z email címet egy kb. 100 fős ezoterikus, spirituális kör levelezőlistájának a szerkesztéséhez használtam, ahol társszerkesztő voltam. Nos, ezt a tevékenységet hagytam akkor abba. Akivel pedig együtt csináltuk, ő azóta is szerkeszti. Aki jóval előtte is, és azóta is az egyik legjobb barátom. Még pontosabban ő az egyik bölcs barátom, akiről már itt is említést tettem egyszer.


Ezzel a bloggal is az a szándékom, hogy sokszor megkövesedett, rosszul beidegződött szemléletünkbe új látásmódot vigyek. Úgy érzem, hogy ebben a témában bőven vannak megosztásra érdemes tapasztalataim.


Igenis időnként "szöget" kell ütni a fejekbe, hogy a sztereotip gondolkodási sémákból, a mókuskerékszerűen működő agy kizökkenjen a pörgéséből és megadja magát. Hogy a neuronok új szinapszisokat építsenek egymás között. Hogy az összeköttetések minél gazdagabbak legyenek. Hogy vágjon mint a borotva, hogy lásson tisztán, lássa az összefüggéseket és mindenre képes legyen.

2009. július 12., vasárnap

Let's go straight to number one

Aztaaa

Húha.
Elgondolkodtam.
Már megint?
Micsoda őrültség ez?
Elkezdtem kutakodni a google-ban, és hol kötöttem ki? Az egyik saját email fiókomnál, amit csak egy bizonyos dologra használtam egykor, semmi másra. Na gondoltam, ha itt járok, talán bele kellene néznem, működik-e még egyáltalán, vagy mi van? A jelszavát azt persze már ezer éve elfelejtettem, de hála a modern technikának, ez nem probléma. Úgyhogy beléptem egykori titkos kapum ajtaján. Gyorsan felmértem a terepet, és megállapítottam, hogy a meg nem nyitott 278 db levelet majd máskor fogom elolvasni. Van egy olyan sejtésem, hogy érdekes olvasnivalókra bukkantam eme keresés hatására. Az utolsó megnyitott levelem 2008. jan. 10-én volt. Ha jól számolok, annak másfél éve. Akkor zártam be ezt az ajtót a hátam mögött. Mindig előre tekintek.

2009. július 11., szombat

Konklúzió 1.

Azt a rózsaszín és lila kis virágos gumicsizmát, amit a múltkor a teszkóban olyan hosszasan nézegettem, nagy hiba volt akkor ott hagynom. Tegnap délután folyamatosan szemerkélt az eső a Balaton Sound-on, és igen jól passzolt volna a sötét tintakékre festett körmeimhez és a sárga szemetes-zsák esőkabátomhoz.


2009. július 9., csütörtök

Csend

CSEND


Az elme hullámai
a Csend kapuját döngetik.
Õ azonban nem szól,
nem válaszol és nem vitázik.
Tőle indul minden gondolat,
minden érzés,
minden pillanat.

Csend.

Csupán egyetlen szót ismer:
Ez a szó maga a lét.
Megneveznéd,
de nem tudod.
Megértenéd,
de fel nem foghatod.

És az elme nekimegy a Csendnek,
toporzékol, dörömböl.
Nem érti,
hogy senki sem léphet be
a sugárzó Sötétbe,
a tiszta és mosolygó Semmibe.

Az elme erre
szent tanulmányokba kezd.
De a csendet nem hatja meg
sem hiszti, sem imádság.
Õ egyetlen dolgot kér csupán:
semmit.

Semmit.

De nem adod meg neki,
Hiszen ez
zsebedben az utolsó cent,
és te inkább dolgozol, robotolsz,
minthogy odaadd szent és üres kenyered.

Minden ugrálva, ujjongva ünnepli a csodát,
de a szent forrást csak a semmi érheti el,
a némaság.
Csupán a semmi képes befogadni a csodát,
és felismerni igaz valóját,
rájönni, mi marad belőle,
ha eltűnnek a gondolatok.
A csend a titkom.
Láthatod.
Láthatod.

(Adyashanti)

2009. július 8., szerda

Összetartozás

Én itt vagyok
és ő ott van.
Mégis mintha
ő is itt lenne
és én is ott.

Itt is vagyok,
ott is vagyok.
Mindenhol
mindenkor
mindenben
benne vagyok.

Ő is itt van
és ott is van.
Mindenhol
mindenkor
mindenben
benne van.

2009. július 7., kedd

Nyaralás

Nyaralás ide, vagy oda, a telefonom állandóan csörög. De jó is az. Ezt dalolja nekem újra és újra:

Where did we come from?
Why are we here?
Where do we go when we die?

(Dream Theater: The Spirit carries on)

Mostanában azon agyalok, hogy kell megenni egy fél dinnyét mindenféle segédeszköz nélkül?

2009. július 6., hétfő

Kulisszatitkok

Kulisszatitkok a konditermek világából

*Ne egyél dinnyét mielőtt kondizni mész.
*Nyugodtan röhögj magadon, hiszen itt még mazsola vagy.
*A többieken ne röhögj.
*A fitness kesztyűdet otthon ne fejtsd, mert anélkül nem fog menni az edzés.
*Ne csapd vissza a súlyokat, mert mindenki rád fog nézni, és különben sem helyes technika.
*Tekinteteddel ne zavard meg a futógépeken módosult tudatállapotban lévőket.
*Ne nézd túl feltűnően a pasikat, mert még azt gondolják nincs rendben a szexuális életed.
*Ne nézd túl feltűnően a nőket, mert még azt hiszik magukról, hogy jó csajok.
*Benső mosollyal tűrd, amikor 5 bika körül áll és nézi, hogy boldogulsz a vassal.
*Vedd tudomásul, hogy új hús vagy a szexpiacon.
*Megismered mit takar ez a szép magyar szó: fargép.
*Akármilyen deo-t használsz, nyugodt lehetsz, hogy minden meg fog látszani a pólódon.
*Ha elszakad a melltartód pántja hátul és fityeg a pólód alatt erre-arra, ne zavartasd magad, mert úgyis mindenki észreveszi.
*Amikor remegni kezd a kezed a súlyzózástól, ideje másik gép után nézned.
*A comb külső-belső feszítő gépet hívd egyszerűen csak mivanalábunkközöttmutogatógép-nek.
*Laza könnyed mozdulatokkal, szinte repkedve hagyd el a termet.
*Nehogy észrevegyék már, hogy alig várod, hogy a folyosón megtámogasd a falat, rogyadozó lábakkal.
*Húzd el a csíkot, minél észrevétlenebbül.

2009. július 5., vasárnap

Könyvajánló 3.

Mindig megdolgoztatom a könyvesbolti eladókat.
Ez azért van, mert mint mindenben itt is célirányosan mozgok. Amikor bemegyek egy könyvesboltba, akkor EGY BIZONYOS könyvet keresek és nemcsak úgy nézelődök.
Így történt ez most is az egyik hatalmas Alexandra könyvesboltban. Amint beléptem, már tudtam, hogy nem lesz türelmem itt addig bóklászni, amíg meg nem találom azt a bizonyos könyvet. Aztán az is eszembe jutott, hogy még az is előfordulhat, hogy nem kapható az a bizonyos könyv. Azt meg valahogy nem csípem, amikor fáradozásaim hiábavalóak. Míg ezek a gondolatok végigszaladtak az agyamban, egyből a pénztárhoz iramodtam. Itt vannak a komputerek is a könyvesbolt adatbázisával. Odamentem és megkértem az egyik pult körül tevékenykedő eladót, nézze már meg nekem, hogy kapható-e ez a könyv náluk. Ó, igen, van 3 példány. Mondom szuper, és azt meg tudná mondani merre találom? (Mindig ezt csinálom, és sosem tudják hol a könyv amit keresek.) Erre már nem tudott mit mondani, hanem egy másik eladót elküldött hogy keresse meg. Tudtam én, hogy jól döntöttem, nem kell nekem itt keresgélni. Igen ám, csakhogy várok-várok, de az eladó és a könyv meg sehol. Egyszer csak visszatért üres kézzel és a komputerhez ment. Megnézte még egyszer, hogy milyen témájú a könyv, hol keresse, vajon hová lett besorolva a polcokon. Aztán összecsődítette az összes eladót, és hatan hat felé indulva keresték az én kiszemelt könyvemet. Nahát ne mondjam, amíg keresték a könyvet, a röhögő roham megint rám tört, és most a hajam alá sem tudtam elbújni, mert copfba volt kötve. Kénytelen voltam az egyik polc felé fordulva röhögni, csendesen visszafojtva és megvárni, míg elmúlik. Még a hat eladónak is kb. 20 percbe telt, mire együttes erővel megtalálták a könyvet. (Ez nekem egyedül 6x20 percbe telt volna, rossz belegondolni.)
Ez a könyv nem ezotéria, nem spiritualitás, nem vallás, nem társadalom, nem szociológia, nem pszichológia, nem tudomány, hanem mindez együtt. Na ezért nem tudták hol keressék.
És most ez a könyv volt az:

Ken Wilber – Integrál szemlélet

„Mi lenne, ha szó szerint fognánk az összes létező kultúra állításait az emberi lehetőségekről – a spirituális, pszichológiai és társadalmi növekedésről –, és kiterítenénk őket az asztalra? Mi lenne, ha megkeresnénk az emberi fejlődés kulcsmozzanatait, a számunkra megnyílt teljes emberi tudásra alapozva? Mi lenne, ha megkísérelnénk – átfogó kultúraközi tanulmányok alapján – felhasználni a világ összes nagy hagyományát, hogy létrehozzunk egy összetett, széles körű, mindent magába foglaló, vagyis integrál térképet, mely e hagyományok legjobb elemeit tartalmazza?.........………..................................................
Ez a térkép az emberi fejlődés minden ismert rendszerét és modelljét felhasználja – az ősi sámánoktól és bölcsektől a kognitív tudományok terén tett legújabb áttörésekig -, és a fő komponenseiket leszűri öt egyszerű tényezőre, melyek a legfontosabb elemei vagy kulcsai annak, hogy feltárjuk és elősegítsük az emberi evolúciót.”

2009. július 3., péntek

Meditáció

Most kiürítem az agyam, túl sokféle program fut benne egyszerre. Egyedül vagyok, így senki sem fog megzavarni. Először kényelmesen elhelyezkedem kedvenc pozíciómban és lassan elkezdem a meditációt. Az érzékszerveim lezárásával kezdem, haladok egyre befelé és mélyebbre. Lehunyom a szemem és ahogy elsötétedik a világ, már mosolyogva várom, amint a belső látásom egyre élesedik. Ezt annyira szeretem. Mint egy varázslat. Két külön világ, és csak a szemhéjam választja el őket egymástól. Már kezdem látni a színeket, formákat, hamarosan különféle jeleneteket látok. Megfigyelő vagyok. Próbálom értelmezni a látottakat, figyelem a szereplőket, figyelem a környezetet. Van amikor több jelenet is fut egyszerre. Hol az egyik, hol a másik, van amikor átmosódnak egymásba. De aztán hagyom, hagy suhanjak tovább a képek, nem befolyásolok semmit. Egyszer csak azt érzem, mintha lebegnék. Lebegek a mindenségben. Most nincs semmi.
ÉN sem.
Nincs ok, nincs indíték, nincs szándék, nincs akarat, nincs gondolat, nincs szó, nincs tett. Csak a végtelen tér, és ilyenkor nem része vagyok az univerzumnak, hanem azzal teljesen azonos.

2009. július 2., csütörtök

Hey, mizujs?

Egy egyszerű kérdés, csak ennyi: Hey, mizujs? Egy olyan kérdés, ami ugyan teljesen hétköznapi, mégsem üres frázis, mert érezni, hogy a kérdés valódi törődést takar. A világ túloldaláról idáig érződik. Éppen 12 óra van közöttünk, pont ennyivel vagyok előrébb az időskálán. Így az időeltolódás miatt csak a nap egy rövid szakaszában vagyunk egyszerre a gép előtt. Este vagy reggel, pont ellentétben a másikkal. Amikor neki még nem kezdődött el a nap, és nekem már befejeződött, vagy pont fordítva. Teljesen világos, hogy a „jó éjszakát”-ra „szép napot” kívánok. Ho’ oponopono.

2009. július 1., szerda

Egy reggel

Egy reggel arra ébredtem, hogy már nem alszom.