2010. február 15., hétfő

Múlt

Egy cetli, amit hosszú időn keresztül féltve őriztem, mint rejtett kincset hordoztam magammal. Most egy könyv alól kibújt a spirálfüzet lyukacsos széle, és felismertem a kávéfoltos papírt. Megfogtam a sarkát és kihúztam. Vetettem rá még egy pillantást és közben arra gondoltam, hogy ez itt és most már egyáltalán nem fontos. Felidéztem magamban azokat a pillanatokat, amikor féltve őrizve elrejtettem a táskámban és most egy hosszú, lassú mozdulattal a tenyerembe gyűrtem.


Nincsenek megjegyzések: